Szinte ugyanolyan arányban mondanak le a gyerekről a megromló párkapcsolat, egészségügyi gondok vagy anyagi problémák miatt a magyar párok – derül ki A gyermekvállalási tervek beteljesületlenségének okai című, most megjelent összeállításból.
Az ellentmondás, hogy a magyarok átlagosan két gyereket szeretnének, az egy nőre eső átlagos gyerekszám mégis csak 1,3, már régóta foglalkoztatja a kutatókat. A tavalyi és tavalyelőtti rekordalacsony születésszám különösen aktuálissá teszi a kérdést. Miért nem születtek meg azok a gyerekek, akiket szerettek volna vállalni a párok? – erre keresték a választ a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársai. A válaszhoz speciális csoportot, a 35 és 49 év közötti nőket vizsgálták meg, mert – bár a gyerekvállalás egyre későbbre tolódik – róluk elmondható, hogy termékeny éveik vége felé járnak. A több mint ezerötszáz megkérdezett nő közel tíz százaléka (természetesen elsősorban a 35 és 39 év közöttiek) úgy nyilatkozott, hogy még szeretne gyereket vállalni. A többiek azt mondták, hogy sem a közeli jövőben, sem később nem akarnak már szülni.
A kutatók őket kérdezték tovább arról, hogy mennyire elégedettek azzal, ahogy a családi életük alakult. Az egyik csoportba azok a nők kerültek, akik azt mondták, volt az életüknek olyan szakasza, amikor több gyereket terveztek, mint ahányat végül vállaltak (26 százalék), a másikba pedig azok, akik úgy érezték, hogy maradéktalanul sikerült megvalósítaniuk a gyerekvállalási terveiket (65 százalék).
A megkérdezetteknek átlagosan 1,9 gyermekük volt, a gyerektelenek 11 százalékot, az egygyerekesek 21, a kétgyerekesek 46, az ennél több gyereket nevelők pedig 23 százalékot tettek ki. Ezek jóval magasabb arányok, mint a jelenlegi, egy nőre eső 1,3-as gyerekszám, aminek az oka az, hogy a válaszadó, túlnyomórészt a hatvanas években született nők még jelentősen profitálhattak a gyed 1985-ös bevezetéséből, és első gyereküket jellemzően még a Bokros-csomagot követő termékenységi visszaesés előtt szülték – hívja fel a figyelmet a tanulmány szerzője, Kapitány Balázs demográfus.
Azoknak, akik azt válaszolták, hogy elégedettek a gyerekeik számával, átlagosan 2,2 gyermekük van. Csak hét százalékuk gyermektelen, ami a kutató szerint arra utal, hogy a tudatos gyerektelenség nagyon ritka jelenség e nők körében. A felük kétgyerekes, harmaduknak három vagy több gyereke van.
Az elégedetlenek csoportjában 1,5 volt az átlagos gyerekszám. Tíz százalékuk gyermektelen, többségük egy vagy két gyereket nevel. Az egygyerekesek 44 százaléka mondta, hogy régen több gyereket szeretett volna, a kétgyerekesek negyede válaszolta ugyanezt. Az igazi probléma tehát az első gyerekről a másodikra való továbblépés, de nem elhanyagolható az eredetileg három gyereket tervező kétgyerekesek száma sem – állapítja meg Kapitány Balázs. Ami a foglalkozásokat illeti, az elégedetlen nők többsége érettségizett, szellemi munkát végez, beosztott vagy középvezető. Velük szemben a fizikai munkát végző nők sokkal nagyobb arányban mondták, hogy terveikkel megegyező számú gyerekük született.
Arra a kérdésre, hogy miért nem vállaltak annyi gyereket, mint amennyit szerettek volna, a legtöbben (28 százalék) a családi okokat, például a házasságuk megromlását említették. Ezt az egészségügyi okok követték (26 százalék), majd az anyagi problémák (24 százalék). A munkahely, a karrierépítés miatti lemondást csak öt százalék említette.
– A társkeresés egyre nagyobb gondot jelent, főleg a magasabb végzettségű nőknek. A magyar társadalom nagyon tradicionális, mindkét nemben erős az igény arra, hogy a férfi magasabb státuszú legyen, akár a munkahelyi pozícióját, akár jövedelmét tekintve. Ezt azonban egyre nehezebb megvalósítani, mivel a nők iskolázottsága folyamatosan emelkedik – mondja Tóth Olga családszociológus. Hozzáteszi, hogy az egészségi okok miatt lemondók nagy aránya komoly kérdéseket vet fel a meddőségi kezelések állami támogatásának átgondolásáról.
Az egészségi okot főleg a gyermektelen és az egygyerekes nők említették, míg anyagi okok miatt a többedik, elsősorban a harmadik gyerekükről mondtak le a nők. Kapitány Balázs szerint ez arra utal, ahogy a harmadik gyerek vállalásának kiemelt anyagi támogatása elvileg komolyan hozzájárulhat a gyerekvállalási tervek megvalósításához. Egyelőre azonban sem a kettőről újra három évre visszaállított gyes, sem a családi adózás bevezetése nem látszik meg a születési adatokban. Utóbbival főleg az átlagosnál jobban kereső, három- vagy többgyerekes családok jártak jól.
– Olyan kevés embert érintettek ezek a változások igazán kedvezően, hogy ez nem is jelenhet meg a számokban. Évek óta mondják a szakemberek, hogy a munkahelyteremtés és az óvodai, bölcsődei férőhelyek növelése segíthetnek. Amíg ez nem történik meg, addig az lenne a meglepő, ha emelkedne a születésszám – teszi hozzá Tóth Olga.
forrás: nol.hu