Alaptörvény-módosítással kerülné el a Fidesz az alkotmánysértést, hogy az előzetes választási regisztráció ne akadjon fenn az Alkotmánybíróság szűrőjén. Ettől azonban még alapjog-sértő a regisztráció terve, ahogy a kormánypárti választási eljárási törvény szinte minden részlete súlyos aggályokat vethet fel.
A tegnap benyújtott jogszabály-tervezet szerint hosszabb lesz a kampány, drágább a választás lebonyolítása, megváltozik az ajánlás rendszere, ami megkönnyíti az indulást, és a hatalom minden intim adatunkra kiterjedő listákat dolgozhat majd ki.
„Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők” – az új, fideszes választási eljárási törvény egyik legelső paragrafusa ez lesz, amint elfogadják a tegnap a parlamentnek benyújtott tervezetet. A jogszabályt egyéni képviselői indítványként Lázár János, Kósa Lajos és a KDNP-s Vejkey Imre jegyzi, míg a választójog korlátozásához, azaz egy határidő elmulasztásával történő elveszítéséhez szükséges alaptörvény-módosítást már egyedül a Miniszterelnökséget vezető államtitkár terjesztette a Ház elé. Lázár rögzítené az új alaptörvényben, hogy sarkalatos törvény a választójog gyakorlását regisztrációhoz – szó szerint: „sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbe vételhez” – kötheti. Ezzel Lázár és Fidesz elismerte, hogy az alaptörvényben is garantált jogok csorbítását tervezi.
De nem csak a regisztráció, hanem az új eljárásjogi szabályok szinte mindegyike aggályos. Ráadásul a kormánypárti érvek is hamisak: egyáltalán nem erősíti a demokráciát, nem szélesíti a választáson résztvevők körét, nem is olcsóbb, és egyáltalán nem egyszerűbb a tervezett rendszer, ellenben rendkívül súlyos alkotmányos veszélyeket hordoz, s szinte biztosan nemzetközi eljárást von majd maga után.
Az alaptörvény-módosítás arról is rendelkezne, hogy az országos népszavazás akkor érvényes, ha a választásra jogosult – vagyis a névjegyzékbe feliratkozott – polgárok több mint fele érvényesen szavazott. Az alaptörvény jelenleg úgy szól, hogy az összes választópolgár több mint felének részvétele szükséges a népszavazás érvényességéhez, de a regisztrációval immár elismerten csökkenni fog a jogosultak száma, s vélhetően épp ez a tervezet célja.
A jövőben ugyanis már csak az a választó – magyar állampolgár, aki betöltötte a 18. életévét, és nincs eltiltva választójogának gyakorlásától – szavazhat, aki idejében kéri a névjegyzékbe való felvételét. A ma hatályos eljárási törvény ezzel szemben úgy rendelkezik, hogy az állam hivatalból, automatikusan vezeti a választópolgárok nyilvántartását, amivel eddig semmiféle probléma nem merült fel. Épp ezért nem állja meg a helyét a kormánypártok – a javaslat indoklásában is olvasható – érvelése, miszerint a külföldön tartózkodó állampolgárok, valamint a külhoniak miatt kellene a jövőben feliratkozni az új névjegyzékbe – méghozzá négyévente. A köztes időszakra ugyanis a tervezet kizárólag azoknak engedné a feliratkozást, akik nagykorúakká válnak, illetve újonnan szerzik meg magyar állampolgárságukat.
A tervek szerint a regisztráció szükségességéről a választások megszervezéséért felelős iroda – melyet a tervezet Országos Választási Irodáról átkeresztel Nemzeti Választási Központra – levélben tájékoztatja majd a választókat. Ezt követően a választást megelőző év szeptember 1-től a következő év április 30-ig lehet majd feliratkozni, az első szezon 2013 szeptemberében, a következő 2017 őszén kezdődik majd. „A központi névjegyzék az összeállítását követő 4 évre határozza meg a választójog gyakorlására jogosultak körét” – áll a javaslat indoklásában. Ebből az is kiderül, hogy „a feliratkozás négyévenként, főszabály szerint szeptember 1-jétől a következő évben sorra kerülő általános országgyűlési választások előtti 15. napig tart. A választópolgárok ekkor kérhetik névjegyzékbe vételüket a következő 4 évben megtartott valamennyi általános és időközi választásra. Ezt követően csak azok iratkozhatnak fel, akik ezen időszak elteltét követően szereznek választójogot.”
Vagyis a Fidesz határozott szándéka, hogy legalább három választástól – országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti – elzárja a határidőt elmulasztókat. Csakhogy ezt az ötletet olyan jelentős felháborodás fogadta, hogy a kormánypárt állítólag máris módosító indítványt fog benyújtani a javaslathoz annak érdekében, hogy a parlamenti választás után újra megnyíljon a regisztráció lehetősége az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra azoknak, akik az országgyűlési szavazásra nem iratkoztak fel. Ezt a párt szóvivője, Selmeczi Gabriella közölte, azt állítva, hogy a feliratkozással lényegesen egyszerűbbé válik a választásokon való részvétel, mint eddig volt. Ez azonban nyilvánvaló nem igaz, hiszen a rendszerváltás óta semmiféle polgári aktivitáshoz nem kötötte az állam a választásokon való részvételt, a Fidesz szóvivőjének állításával ellentétben nem volt kötelező jelöltet ajánlani, sem más módon jelezni a részvételi szándékot.
A javaslat azonban nem ösztönzi a részvételt, inkább csökkenti, hiszen lehetőséget ad arra, hogy a határidőhöz kötött feliratkozással ellentétben „leiratkozni” bármikor lehessen a választó névjegyzékről. A feliratkozás az úgynevezett ügyfélkapun, azaz az állam internetes portálján keresztül, továbbá a magyarországi lakcímmel rendelkezők számára személyesen, a lakcím szerinti jegyzőnél, a külhoni és külföldön tartózkodó magyar állampolgárok számára pedig levélben lesz majd lehetséges. A feliratkozási időszak első két hetében a hazai lakcímmel rendelkezők is kérhetik levélben a névjegyzékbe vételüket, ám a javaslat furcsán értelmezi a határidőket, amely akár félrevezető is lehet.
A javaslat szerint a törvény 2013. február 15-én lép hatályba. Hogy miért pont ekkor, ha a bejelentés szerint legkésőbb novemberig elfogadná a parlament, nem tudni.
Regisztráció
Továbbra sem szól semmilyen valós érv a regisztráció bevezetése mellett, ráadásul azzal, hogy módosítanák az alaptörvényt, s így korlátozhatóvá válna az alkotmányosan garantált választójog, csak a hazai jogrendnek tudnák megfeleltetni a feliratkozást, már ha ez egyáltalán elegendő a választójog általánosságát érintő rendelkezések alkotmányosságához. Egy jövőbeni alkotmánybírósági vizsgálat során ugyanis még így is könnyen elbukhat a javaslat, így kérdéses, valóban meglépi-e a Fidesz a korábban ígért előzetes normakontrollt.
A feliratkozás módja
Általános szabályként kizárólag négyévente lehet és kell majd feliratkozni, minden alkalommal szeptember 1-től a következő év április 30-ig, illetve a választásokat megelőző 15-dik napig. Az első feliratkozási szezon 2013 szeptemberében, a következő 2017 őszén kezdődik majd. A határidő elmulasztása jog-, méghozzá alapjog-vesztéssel jár majd. A Magyarországon élők személyesen, az illetékes jegyzőnél kérhetik majd a felvételüket a névjegyzékbe, vagy egy rendkívül rövid időszakban – szeptember 1. és 15. között – levélben regisztrálhatnak. Elektronikusan az ügyfélkapun keresztül lesz lehetőség regisztrálni a teljes szezonban. A személyes regisztráció korántsem lesz egyszerű, hiszen a névjegyzékbevétel iránti kérelmet személyesen munkanapon, vélhetően munkaidőben az addigra járási kormányhivatalba költöző jegyzőknél, a kisebb településeken pedig „legalább” heti két munkanapon nyújtható majd be. A javaslat külön kiköti: a határidőket naptári napokban kell számítani, a határidők pedig annak utolsó napján 16 órakor járnak le.
Listázás
A javaslat elsősorban egy olyan adatbázisra épít, amely a választópolgárok minden érzékeny személyes adatát kezelné. Ehhez a ma is alkalmazott népesség- és lakcímnyilvántartást alkalmaznák, majd abból szűrnék ki a választásra nem regisztrálókat. Ezzel azonban elismerik, hogy az államnak most is rendelkezésére állnak a szükséges adatok, hiszen amúgy nem tudnák értesíteni a feliratkozási kötelezettségről az állampolgárokat. Az új központi névjegyzék a Nemzeti Választási Központ által vezetett elektronikus nyilvántartás lesz, amely minden választójoggal rendelkező, valamint választójoggal a nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a 17. életévét már betöltött polgárnak az adatait tartalmazza majd, aki regisztrált. A feliratkozottak, magyarán a valódi választásra jogosultak azok, akiknek adatai igazán értékesek lesznek az indulni szándékozóknak és a későbbi jelölteknek és jelölő szervezeteknek. A szervezetek ugyanis, noha az Alkotmánybíróság tavaly megsemmisítette ezt a lehetőséget, ismét megkaphatják majd a névjegyzékben szereplők adatait. „A választási iroda az igénylő kérésére az ajánlóívekkel együtt átadja az adatszolgáltatás napján a választókerület szavazóköri névjegyzékében szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait.” Ráadásul a javaslat csak arról rendelkezik, hogyan lehet hozzájárulni a kampánycélú adatkezeléshez, arról már nem, hogyan lehet letiltani az ilyen, vagy más célra való adatfelhasználást.
Új intézmények
Kilenc évre választanák az új, Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjait, akiket első alkalommal a törvény hatályba lépését követő 90 napon belül kell megválasztania az Országgyűlésnek. Ennek a testületnek hét olyan tagja lenne, akit a parlament választ, de mellettük a frakcióval rendelkező pártok és a jelölő szervezetek által megbízott tagokkal egészülne ki a bizottság. A Nemzeti Választási Központ (a mai Országos Választási Iroda) mint a központi választási iroda lesz felelős a választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért, valamint autonóm államigazgatási szervként a névjegyzék kezeléséért.
Az ajánlás módja
A javaslat egy módosító rendelkezése mondaná ki, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló tavalyi jogszabályból törlődjön minden, az ajánlócédulákhoz fűződő rendelkezés, helyükre pedig az lépjen: „az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább kétszáz, az adott egyéni választókerület névjegyzékében szereplő választópolgár ajánlása szükséges.” Magyarán nemcsak a kopogtató cetlik rendszerét törölnék el ezzel, de korlátoznák a választhatóság jogát is, hiszen ezentúl jelölni is csak a regisztráltaknak lesz módjuk, nem minden magyar választópolgárnak. Az is nyilvánvaló, hogy nem véletlenül szűnik meg a kopogtatócédula, amelynek helyét az úgynevezett ajánlóív veszi át, amelyen aláírásokat kell gyűjteni olyan polgároktól, akik feliratkoztak az adott választókerület névjegyzékébe. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, így bármennyi induló lehet, amely a biztos szavazóbázissal rendelkező Fidesznek kedvez, míg az ellenzéki oldalt könnyedén felszalámizhatja. Az EP-választáson való induláshoz már nem 200, hanem 5 ezer, a névjegyzékben szereplő választópolgár ajánlása lesz szükséges.
Új dátumok
A választást a javaslat szerint mindig vasárnap kell megtartani. Ez eddig csak szokás volt, nem írta elő jogszabály, a szavazás nem eshet munkaszüneti napra, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. A választást legalább 70, legfeljebb 90 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni, ami a korábbinál hosszabb kampányt jelent, hiszen ma – egy 2010-es fideszes módosítás alapján – 60 nappal a választás előtt kell ezt megtenni. Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított 120 napon belülre kell kitűzni, az országgyűlési képviselők általános választásának napjára vagy a helyi önkormányzati képviselők általános választásának napjára nem tűzhető ki országos népszavazás.
Levélben
Akik külföldön élnek (határon túli magyarok, külföldön dolgoznak) levélben és az ügyfélkapun keresztül jelentkezhetnek majd be a választásokra, és levélben adhatják majd le a voksaikat is. Ez különösen aggályos, hiszen nemcsak a választási dokumentációt postázza majd nekik az állam, de idegen állam postahivatalára bízza a szavazatot is. Ráadásul „a levélben szavazás szavazólapja bélyegzőlenyomat nélkül érvényes”, azaz lényegesen könnyebben hamisítható lesz majd, amelyet az egyelőre érthetetlen postázási szabályok vélhetően csak fokoznak. Itthon pedig a levélben, személyi azonosító lappal együtt, s egy azon belüli belső borítékban érkező voksok kezelésével lehet gond, hiszen a Nemzeti Választási Központnak címzett levelekben található voksokat ugyanez az intézmény számlálja majd, így könnyedén sérülhet a választás titkossága is.
forrás: napszava.hu