Több százezer embert érint Magyarországon a családon belüli erőszak, s éppen az áldozatok nem szólalnak meg az ügyben – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az LMP-s Ertsey Katalin napirend előtti felszólalására reagálva tegnap a parlamentben. Az ellenzéki politikus üdvözölte a kormány „pálfordulását” a témában, megjegyezve, a kabinet csak azt követően vette észre, hogy a szavazók fele nő, hogy a fideszes Varga István botrányos mondatai társadalmi felháborodást váltottak ki. Balog emlékeztetett, munkacsoportot hoznak létre a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi tétellé minősítése kapcsán, ezt vállalta a kabinet.
A tárcavezető ugyanakkor rámutatott, a kormányoldal korábban a többi között azért utasította el az országos népi kezdeményezéssel nyomatékosított felvetést, mert kizárólag nők elleni erőszakról beszéltek a témában megnyilvánulók, olykor primitív férfiellenes jelszavak mögé bújva. „Így nem fog célt érni a dolog” – fogalmazott Balog. Hozzátette, a szociális és a lelki nyomor miatt tapasztalható jelenség ellen fel kell lépni, de szerinte a családon belüli helyett, a félreértések elkerülése végett, szerencsésebb lenne kapcsolaton belüli vagy együtt élők közötti erőszakról beszélni. Rámutatott, a jelenlegi kormány az első, amely miniszteri biztost nevezett ki a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében.
„A kereszténydemokraták képviselőcsoportja határozottan elítél minden erőszakos cselekményt, különösen, ha olyan személyek ellen követik el, akik védekezésre képtelenek. Ezért elfogadhatatlannak tartjuk nők, gyermekek és idősek bántalmazását is” – szólalt meg a téma kapcsán a KDNP részéről Lukács Tamás. Hozzáfűzte, támogatják, hogy a kérdésről széles körű párbeszéd induljon. Szerinte ennek kapcsán az oktatásban is akadnak teendők. „De védjük meg a család értékeit, és mindent nevezzünk a nevén” – mondta a képviselő.
Soltész Miklós szociális államtitkár egyebek mellett arra mutatott rá válaszában, hogy többségében nem a hagyományos családokban fordulnak elő az említett erőszakos cselekmények.
A jobbikos Balczó Zoltán arról beszélt, pártja referendumot kezdeményez az Európai Unió jövőjével kapcsolatban, addig is azt várják a kormánytól, utasítsa el a tagállamok kapcsolatának szorosabbra fűzésének, ezzel együtt hazánk – mint fogalmazott – gyarmati szintre nyomásának javaslatát. Az ellenzéki párt parlamenti vitanapot is szeretne a témában.
Válaszában Németh Zsolt külügyi államtitkár felhívta a figyelmet, számos javaslat létezik az unió átalakítása kapcsán. A magyar kormány az egyenjogúságra helyezi a hangsúlyt, és részese kíván lenni az unió sorsáról zajló vitának – közölte a politikus.
Felszólalásában Rogán Antal fideszes frakcióvezető a 2008-as IMF-megállapodásról értekezett, amely szerinte jelentős, a szocialisták által egyébként megszavazott megszorításokhoz vezetett. „Ha véleményük szerint az IMF nem szokott nyugdíj- vagy bércsökkentést kérni, miért nyúlt ehhez az eszközhöz a 2009-es kormány?” – fordult az MSZP-s képviselők felé, emlékeztetve, az Állami Számvevőszék szerint akkor nem kellett volna olyan sürgősen megkötni a megállapodást, mert a központi költségvetés helyzete nem indokolta azt. Szólt arról is, ennek kapcsán hamarosan a gazdasági bizottság előtt is felelniük kell az érintetteknek.
Tárgyaltak az egészségügy külső forrásairól
A gyógyító-megelőző kassza felszabaduló forrásaiból fedezi az idén az állam az alapellátás novembertől esedékes emelt finanszírozását. Jövőre ehhez külső forrás, a magasabb népegészségügyi, valamint dohányjövedéki adó egy része áll rendelkezésre – hangzott el az egészségügyi bizottság ülésén. A jövő évi költségvetésben csaknem ötvenkétmilliárd forint többletet szánnak az említett adóbevételekből az egészségügyi kiadások fedezésére. Ebből 8,5 milliárd forint jut az alapellátásnak – így a háziorvosi szolgálatnak –, az úgynevezett kártyapénz emelésével. Emellett egyöntetű támogatást kapott, hogy az egészségügyi költségvetésben külön jogcímen szerepeljen a gyógyszertárak által nyújtott szolgáltatásokért járó díjazás. A grémium szavazott a még szervezés alatt álló Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ jövő évi költségeiről is. A központ egyrészt az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet számára tervezett keretből, másfelől a rehabilitációs hivataltól átvett összegből működhetne. (NIC)
Röviden
– A Ház 366 igen szavazat és tíz KDNP-s politikus tartózkodása mellett elfogadta azt a népi kezdeményezést, amelynek célja, hogy az új büntető törvénykönyvben (Btk.) külön tényállás legyen a családon beüli erőszak. A KDNP-frakció közleményben hívta fel a figyelmet, hogy a párt elítél és büntetendőnek tart minden erőszakos cselekményt, különösen azokat, amelyek során nőket vagy gyermekeket bántalmaznak. Azonban nem tudnak azzal a megfogalmazással azonosulni, amely a megromlott párkapcsolatokban jelenlévő erőszakot „családon belüli” elnevezéssel használja. Amint a család helyett más kifejezést találnak, akkor a frakció egyöntetűen támogatni fogja a téma napirendre tűzését – írta Harrach Péter frakcióvezető. Az Élet-Érték Alapítvány csaknem százezer aláírást gyűjtött össze népi kezdeményezéséhez, amelyet a Fidesz végül támogatott, és igennel szavaztak rá az ellenzéki frakciók is.
– A parlament kormánypárti többsége elutasította a Jobbik és az MSZP vizsgálóbizottsági kezdeményezéseinek tárgysorozatba vételét. A Jobbik a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, „a Fidesz-kormány mögött álló” cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét javasolta megvizsgálni, míg a szocialisták az állami földbérletpályázatok vitatható döntéseinek feltárását akarták elérni. A kormánypártok azzal érveltek, hogy az új országgyűlési törvény alapján vizsgálóbizottság csak a parlament ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel és azonnali kérdéssel nem tisztázható ügy feltárására hozható létre.
– Az azonnali kérdések órájában az LMP-s Szilágyi Péter azt kifogásolta, hogy nem született konszenzus a járási székhelyek kijelölésével kapcsolatban. Szerinte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium inkább politikai szempontok alapján döntött. Példaként hozta fel, hogy nem Budaörs, hanem Budakeszi lesz az ottani járás központja, pedig előbbi minden szempontból fejlettebb és nagyobb a másiknál. Navracsics Tibor szakminiszter válaszában indoklásként elmondta: Budaörs a létrehozandó járás szélén fekszik, Budakeszi pedig a közepe felé, és azért lesz a központ, mert a budaörsiek számára megoldott a közlekedés, míg a Budakeszi környékén élők számára kevésbé lenne az.
Forrás: MHO