Évtizedekkel azután, hogy halálbüntetést kért a még kiskorú Mansfeld Péterre, Mátsik György a Gyerekekért Alapítvány kuratóriumában tevékenykedett olyan személyiségekkel, mint például Kósáné Kovács Magda. A MÉH Tröszt volt vezérigazgatója ügyészi munkájáról elmondta, parancsot teljesített.
Mátsik György 1957. július 30-tól volt a Fővárosi Főügyészség munkatársa, 1962. október 1-jétől a Legfőbb Ügyészségen, majd 1967. február 24-től ismét a Fővárosi Főügyészségen dolgozott. A Mansfeld-perben első fokon eljáró volt ügyész 1968. december 31-től kérte áthelyezését a Budapesti Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalathoz (MÉH), ahol osztályvezetői munkakört kapott. A Magyar Nemzet megtudta, Mátsik később a MÉH Tröszt vezérigazgatója lett (a lap információi szerint 1983 és 1987 között töltötte be ezt a posztot). Egy, a Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentum szerint ugyanis ebből a tisztségéből kifolyólag lehetett kuratóriumi tagja – immár nyugdíjasként – a Gyerekekért Alapítványnak.
A szervezetet 1988 végén a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnöksége alapította. A kuratóriumban több neves közéleti személyiség is feltűnt, köztük olyanok, akik később az MSZP színeiben politizáltak. Az elnök Szegvári Katalin újságíró volt, a testület tagjai pedig Kósáné Kovács Magda, az MSZP volt országgyűlési képviselője, volt európai parlamenti képviselő, Árkus József, a Ludas Matyi volt főszerkesztője, Kádár Magdolna, aki jelenleg a kunhegyesi képviselő-testület szocialista képviselője, a rendszerváltozás előtt pedig országgyűlési képviselő volt, Sztefanovity Zorán előadóművész és a Magyar Hitel Bank Rt. vezérigazgatójaként Demján Sándor.
Az alapító okirat szerint az alapítvány célja azon gyermekek és gyermekközösségek erkölcsi, illetve anyagi támogatása, akiknek társadalmi beilleszkedése, testi-lelki fejlődése környezetükben súlyos gondokkal terhes. A rászoruló fiatalok érdekében életre hívott szervezet csaknem kétmillió forintos tőkével kezdte meg munkáját.
Mátsik részvétele a Gyerekekért Alapítvány működésében azért is figyelemre méltó, mert 1958-as kíméletlen vádbeszédében öt kiskorú terheltre kérte súlyos börtönbüntetés kiszabását. Az akkor húszéves elsőrendű vádlott Blaski Józsefre életfogytiglani büntetés, a 18. életévét még be nem töltött Mansfeld Péterre halálbüntetés kiszabását indítványozta.
További részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
Forrás: mno.hu