„A tandíjnak ellensége vagyok, és az is maradok” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Fidelitas vezetőivel és tagjaival folytatott keddi budapesti megbeszélésen, ahol szólt arról is, hogy nem támogatja az új felsőoktatási rendszer bevezetésnek elhalasztását. Jelezte ugyanakkor, hogy szerinte politikailag nem végeztek jó munkát, mert a felsőoktatás átalakításának vitája nem a célokról, hanem a részletekről szól.
Kedd este közzéteszik a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így „látni fogjuk, hogy melyik egyetemre, főiskolára mennyien jelentkeztek, és mennyien kerültek be, és látni fogjuk, hogy melyik főiskolát és egyetemet kerülték el a fiatalok”. Utóbbiakat nem fogja támogatni a kabinet a jövőben – tette egyértelművé Orbán Viktor a Fidelitas-konzultáción.
Jelezte, a szerdai kormányülésen már napirenden is lesz a téma, szerinte ugyanis nem szabad megvárni a következő évet az új felsőoktatási rendszerrel, azt most el kell indítani. Ha a folyamatot kormányváltások nem törik meg, három-öt év múlva üzembiztossá is válhat a rendszer – tette hozzá.
Olyan pénzügyi szisztémát kell kialakítani a felsőoktatásban, hogy akik egyetemre, főiskolára járnak, kedvezményes – hosszú, például harmincéves lejáratú – diákhitellel tudják finanszírozni magukat – mondta a kormányfő, aki szerint néhány év alatt kialakulhat egy önfinanszírozó rendszer, vagyis a költségvetésből nem kell pénzt fordítani „felelősséget nem vállaló képzési formák” indítására.
„A tandíjnak ellensége vagyok, és az is maradok” – jelentette ki, hangsúlyozva: nem a tandíj, hanem egy olyan rendszer mellett érvel, amelyben az állam a szegényebbeknek is megadja – egy hosszú lejáratú kölcsönön keresztül – azt a lehetőséget, hogy saját magukat kiiskolázzák.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: a kormány nem a falakat akarja finanszírozni, hanem a hallgatókat, vagyis „mi nem abban vagyunk érdekeltek, hogy bizonyos intézmények működjenek, hanem abban, hogy a diákoknak befolyásuk legyen (…) arra, melyik főiskola, egyetem jó és melyik nem, melyik maradjon talpon és melyik nem”.
Érintette beszédében az ombudsman keddi állásfoglalását – amelyben a hallgatói létszámkeretről szóló kormányhatározat visszavonását kérte Szabó Máté – és a rektorok, hallgatók, szülők álláspontját is, amelyekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: sokan akarják elhalasztani az új rendszer elindításának dátumát, „ellenforradalmi kísérletek zajlanak”. Mindezt úgy értékelte, hogy a célvitából eszközvitát csináltak, vagyis nem a célokról, hanem a részletkérdésekről szól a vita: „ez azt jelenti, hogy politikailag nem végeztünk jó munkát”.
A miniszterelnök jelezte, hogy ma ezer- és tízezerszám vannak olyan diplomás fiatalok, „akiknek van egy papír a kezükben, és azt hiszik, az ér valamit”, holott „az a keserű realitás, hogy a papír nem ér semmit” a munkaerőpiacon. Ezért sürgős a beavatkozás, mert mindez rossz pályára állítja a fiatalokat, és rossz társadalmi folyamatokat is eredményez – nyomatékosította, hangsúlyozva, hogy meg kell tudni mondani, milyen képzésnek van értelme, milyennek nincs, melyik ad a munkaerőpiacon használható tudást, melyik nem.
A kormányfő mindemellett szólt azonban arról is, hogy a szakmunkásképzők, a szakképzés ügyét is be kell emelni a közéletbe. „A melós fiatalokkal törődni kell, mert (…) Magyarország a melósok nélkül nem lesz nyertes”. Hozzájuk hasonlóan a fiatal gazdákkal is foglalkozni kell – emelte ki.
Forrás: mti