Erősíteni kell a társadalmi összetartozás érzését, az elfogadásra, a toleranciára kell nevelni a következő nemzedékeket, nem pusztán az önérvényesítésre és az önmegvalósításra – mondta Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Önkormányzat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az Élet Menete Alapítvány közös kiállításának megnyitóján, hétfőn Budapesten.
A holokauszt magyarországi áldozataira emlékező Elhurcolt életek című kiállítás megnyitóján a főpolgármester felhívta a figyelmet: a társadalmi hovatartozás érzése biztonságot ad, az egészséges társadalom pedig arra épít, hogy „a többség olykor nem más, mint a különböző kisebbségek összessége”.
Tarlós István hangsúlyozta: csak oktatással, neveléssel lehet harcolni az antiszemitizmus és a holokauszttagadás ellen. Nem csak a történelemre kell azonban nevelni az embereket, hanem a toleranciára is – tette hozzá.
A főpolgármester kiemelte, hogy sok életet mentettek meg azok, akik vállalták „a szeretet legerősebb megnyilatkozását, az önfeláldozás veszélyét”. Mint mondta, a kiállítás megnyitóját Raoul Wallenberg svéd követségi titkár Budapestre érkezésének (1944. július 9.) évfordulójához időzítették. A diplomata a gettókba zárt zsidóságnak segítséget adott, szervezőkészségének köszönhetően pedig több tízezer ember életét mentették meg – mutatott rá.
Tarlós István szólt arról, a kiállítás kapcsolódik a főváros települési esélyegyenlőségi programjának Egymásra lépni tilos! című kampányához, amelynek célja, hogy „azok az élethelyzetek, amelyeket ezek a szomorúságot tükröző történelmi tablók elénk tárnak, soha, soha ne ismétlődjenek meg”.
Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy Horthy Miklós „a magyar közigazgatás együttműködésével 56 nap alatt 437.402 vidéki zsidó embert adott át megsemmisítésre a halálgyáraknak”, Wallenberg pedig akkor érkezett Magyarországra, amikor befejeződött a vidéki zsidóság deportálása a koncentrációs táborokba.
Szólt arról is, hogy a nyilas korszakban Wallenberg több száz ember mentőtevékenységét irányította, sok ezer védődokumentumot adott ki, és részt vett a gettó ellátásában is. Állandó életveszélyben mentette az embereket az óbudai téglagyárból és a Bécs felé vezető úton a novemberi halálmenetekből éppúgy, mint 1944 decemberében a józsefvárosi pályaudvarról – mondta. Zoltai Gusztáv azt mondta: 68 évvel a holokauszt után ismét felerősödtek az antiszemita hangok az utcán, és „sajnos esetenként a Parlamentben is”.
Klacsmann Borbála, az Élet Menete Alapítvány önkéntese, a kiállítást elkészítők egyike azt mondta: a holokausztról rengeteg tévhit terjedt el, ezért fontosnak tartják, hogy a kiállítás minél közérthetőbb legyen. Ennek jegyében személyes visszaemlékezéseket és térképeket is szerepeltetnek a tárlaton.
Az Élet Menete Alapítvány önkéntesei, Hédi Fanni, Klacsmann Borbála és Laszák Ildikó által összeállított kiállítás magába foglalja a holokauszt főbb magyarországi eseményeit. A tárlat augusztus 9-ig tekinthető meg a Főpolgármesteri Hivatalban, az V. kerületi Városház utca 9-11. szám alatt. A kilenc történeti tablón három információs sáv húzódik. Középen szalagszerűen futó fényképsor kapott helyet, amelyet felülről és alulról szöveges kiegészítések kereteznek.
Raoul Wallenberg 1912-ben született Stockholmban. Építésznek tanult, majd családja vállalkozásaiban dolgozott. 1944 tavaszán az európai zsidóság maradékának megsegítésére létrehozott amerikai Háborús Menekültügyi Hivatal felkérte a semleges Svédországot, a maradék magyar zsidóság megsegítésére, és a svéd kormány Wallenberget jelölte ki a feladat ellátására. 1945-ben a Szovjet Vörös Hadsereg letartóztatta, elhurcolta. Halálának ideje, dátuma nem ismert.
Forrás: mti