Csütörtökön hirdet határozatot az amerikai legfelsőbb bíróság az egészségügyi reform alkotmányosságáról. A 2010-ben elfogadott és a kormányzati szándék szerint 2014-ben életbe lépő egészségügyi reformot az Obama-elnökség legfontosabb vívmányának tartják, amely 30-50 millió, korábban nem biztosított amerikaira terjesztené ki az ellátást.
A verdikt hatással lehet az elnök újraválasztási esélyeire, és jogi szakértők szerint nemzedékekre meghatározza majd a szövetségi kongresszus hatáskörét. Jogi szakértők elkészítették a négy legvalószínűbb eshetőség forgatókönyvét.
Első változat: a bíróság a törvény egészét alkotmányosnak ítéli. Az alacsonyabb szintű szövetségi bíróságok döntései ellentmondtak ugyan egymásnak, de több olyan ítélet született, amelynek értelmében a kongresszus nem lépte túl alkotmányos jogkörét, amikor előírta a legtöbb amerikai számára, hogy kössön egészségügyi biztosítást, vagy fizessen bírságot. A több mint két éve dúló jogértelmezési vitának ez a rendelkezés áll a középpontjában. Ha a legfelsőbb bíróság helybenhagyja ezt a kitételt, akkor valószínűleg a többin sem akar majd változtatni.
Egy ilyen határozat nagy győzelem lenne Barack Obama és a demokraták számára, akik a legnagyobb átalakítást hajtották végre az amerikai egészségügyben a ma is érvényes Medicare rendszernek a ’60-as években történt bevetése óta. A törvény végső sorsa ugyanakkor ebben az esetben is a választásokon múlik, mert Mitt Romney, a republikánusok hivatalos elnökjelölti posztjának várományosa bejelentette, hogy már a Fehér Házban eltöltött első hivatali napján visszavonatná azt.
Második változat: a bíróság alkotmányellenesnek minősíti a biztosításkötési kötelezettséget, ám a törvény többi rendelkezése megmarad. Az atlantai szövetségi fellebbviteli bíróság tavaly ilyen értelmű ítéletet hozott, és nem kizárt, hogy a legfelsőbb bíróság helybenhagyja azt. Ebben az esetben a bíróság úgy foglal majd állást, hogy a biztosítási kötelezettség alkotmányellenes, és a kongresszus részben túllépte jogkörét, de a rendelkezés leválasztható a törvény többi részéről.
A biztosítótársaságok számára ez lenne a legrosszabb forgatókönyv, amely egyúttal nehéz feladat elé állítaná Barack Obamát és támogatóit, mert be kellene bizonyítaniuk, hogy a törvény legfőbb finanszírozási forrásának kiiktatása ellenére is életképes.
Amennyiben a kongresszus utólag nem módosítja a törvény fennmaradó rendelkezéseit, a biztosítóknak 2014-től úgy kell majd szerződniük az ügyfeleikkel, hogy a már meglévő egészségi problémáikkal kapcsolatban ne számoljanak fel felárat. A szolgáltatók szerint ez káoszt okoz majd a biztosítási piacon, mert arra ösztönzi az ügyfeleket, hogy csak akkor kössenek szerződést, ha már betegek.
Obamának egy ilyen ítélet nyomán olyan elnökként kellene tovább küzdenie az újraválasztásáért – amelyről négy hónap múlva döntenek a választók -, akiről hivatalosan kimondatott, hogy a törvény aláírásával megsértette az alkotmányt. A republikánusok a törvény megmaradt részeinek visszavonását sürgetnék, a demokraták pedig azt remélhetik, hogy az elnök a törvény fogyasztóbarát rendelkezéseire hivatkozva kampányolhat, és újraválasztása esetén újabb kísérletet tehet a reform elfogadtatására.
Harmadik változat: a bíróság alkotmányellenesnek ítéli a biztosításkötési kötelezettséget és még két rendelkezést, ám a törvény többi részét megkíméli. Az Obama-kormány a törvénycsomag márciusi tárgyalásán – tartva a biztosításpiacon okozandó káosztól – azzal érvelt, hogy a kötelező biztosítás elválaszthatatlanul kötődik ahhoz a rendelkezéshez, hogy a biztosítóknak minden ügyféllel szerződniük kell, ugyanakkor ezek a szolgáltatók nem tehetik a klienseik egészségi állapotától függővé a díj összegét.
Ebben az esetben nem érvényesül a törvénynek az a szándéka, hogy az egészségbiztosítási rendszert több tízmillió kedvezményezettel bővítse. Noha ez a szcenárió nem generálna akkora zavart mint a második, mégis okozna bizonytalanságot.
A republikánusok a törvény meghagyott részeinek visszavonásáért kampányolnának, a demokraták pedig a megmaradt rendelkezések pozitívumait hirdetnék, például azt, hogy 2014-től – a bírság terhe mellett – minden 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégnek fel kell ajánlania alkalmazottjainak a biztosítást.
Negyedik változat: a bíróság a törvény egészét alkotmányellenesnek ítéli. Nem kizárt, hogy a legfelsőbb bíróság, amennyiben alkotmányellenesnek ítéli a biztosításkötés kötelezővé tételét, azt a teljes törvénycsomag eltörlésével fogja érvényre juttatni.
Egy ilyen határozat – amellett, hogy igen súlyos csapást mérne Barack Obamára és a demokratákra, akik igen sok időt és energiát fordítottak a kidolgozásra – keresztülhúzná az egészségügyi intézmények és az önkormányzatok minden eddigi felkészülését a jogszabálycsomag rendelkezéseinek megvalósítására.
A republikánusok ugyan diadalt ülhetnének, de a visszavonás sürgetése helyett immár konkrét alternatívával kellene előállniuk. A demokraták kampányukban egyebek mellett arra panaszkodhatnának, hogy a törvénynek olyan, népszerű rendelkezéseit is eltörölték, mint a gyorséttermi kínálatra vonatkozó előírások, a szoláriumok megadóztatása vagy a munkahelyi szoptatásra vonatkozó szabályozás.
Forrás: mti