Nyár végére látogathatóvá válnak a pécsi középkori egyetem romjai. Magyarország 1367-ben alapított első egyetemének feltárását csaknem harminc éve kezdték meg, ám a helyreállítási munkálatokra csak tavaly sikerült forrást biztosítania a nemzeti vagyonkezelőnek. Az universitast egyébként – más európai városokkal ellentétben – nem királyi székhelyen hozták létre: ennek oka, hogy a város püspöke, Koppenbachi Vilmos vállalta a fenntartását, így egyetemtörténelmi szempontból egyedülálló a pécsi.
A középkori egyetemépületben a továbblépéshez szükséges alapismereteket adó és jogi ismereteket nyújtó jogi kar – vagyis a hét szabad művészet oktatását magában foglaló artes – és a kánonjogi fakultás működött. Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem középkorszakértője elmondta, hogy az egykori intézmény nem is hasonlított egy maihoz.
– Két kezünkön meg tudjuk számolni, hány hallgatóról maradtak fel írásos emlékek. Az oktatás nem sok embert befogadó egyetemi épületekben folyt, hanem a most feltárthoz hasonló, kisebb házakban. A pécsi intézmény sajnálatos módon kérészéletűnek bizonyult, a püspök 1374-es halála után ugyanis sokat veszített jelentőségéből, és valamikor a XIV-XV. század fordulóján meg is szűnt – idézte fel.
Felfedezték az egyetem fenntartójának síremlékét is
A Zrínyi Miklós téli hadjárata idején, 1664-ben lerombolt épületegyüttes feltárása és helyreállítása 1985-ben kezdődött, és az 1990-es évek végéig tartott. A G. Sándor Mária és Gerő Győző által vezetett ásatások során sikerült meghatározni a 35 méter hosszú, 10 méter széles épület alaprajzát, miután ráleltek a nagyteremre, az aula magnára, az attól keletre és nyugatra fekvő egy-egy helyiségre, továbbá az északi oldali folyosóra.
A kutatók románkori falmaradványokat, oszloptöredékeket, szobortöredékeket, gótikus és reneszánsz emlékeket, faragványokat találtak. Az Aranyos Mária-kápolnában pedig felfedezték az egyetem fenntartója, Koppenbachi Vilmos síremlékét is.
Az 1990-es évek végén hozzáláttak az épület helyreállításához, a kivitelezés az ezredfordulón azonban forráshiány miatt abbamaradt, holott a falak már álltak, és a maradványokat megóvni hivatott tető is elkészült. Ezután a pécsi kulturális fővárosi fejlesztésekkor merült fel ismét a folytatás gondolata, ám végül nem jutott rá pénz.
A terület tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2011-ben döntött úgy, hogy saját erőből folytatja a több mint százmillió forintos helyreállításokat, és tavaly nyáron hozzá is látott a középkori egyetem és védőépülete, az északi városfalszakaszok, valamint az Aranyos Mária-kápolna és környezete megújításához.
Zicherman Zsolt, az MNV szóvivője elmondta, hogy az egyetem épülete – néhány belső restaurátori feladattól eltekintve – készen áll. A keleti feljáró, a bástyaszerkezetek elkészültek, a kettős várfalrendszer statikai megerősítése, a középkori várfalszövet kialakítása megtörtént, és a területen már a kertészeti munkák végső fázisa zajlik.
Az átadás időpontját a város napjához igazították
Jelentős fejlesztési eredmény, hogy létrejött – a már meglévő északi várfalsétány folytatásaként – egy olyan belső pihenőpark, amely megjelenésében, a történelmi atmoszféra felidézésével kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A tervező ötlete alapján megvalósult az a kilátóterasz is, amely új perspektívából mutatja meg a székesegyházat és környékét.
Az Aranyos Mária-kápolna környezetében eddig fel nem tárt középkori régészeti leletek kerültek elő, ami a műemlékvédelmi szempontok alapján a téregység újrakonstruálását hozta magával. Jelenleg tart a tervek engedélyeztetése, a nyáron pedig befejeződik a kivitelezés is.
A műemlékegyüttes átadási időpontját a középkori egyetem alapításának évfordulójához és a város napja rendezvénysorozathoz illeszkedve szeptember elejére tűzték ki.
Mint azt az épület leendő üzemeltetője, a Zsolnay Örökségkezelő Kft. munkatársa korábban egy helyi lapnak elmondta, elsősorban prezentációk, kiállítások, előadások megtartására alkalmas helyet alakítanak majd ki a belső térben.
Forrás: mti