Annak ellenére, hogy két év alatt összességében 80 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, számos munkaerő-piaci szegmensben további célzott intézkedések szükségesek az EU-átlag eléréséhez – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Tipikusan ilyen réteg – az 50 év felettiek, a képzetlenek, a gyesről, gyedről visszatérők mellett – a pályakezdőké, amely magas munkanélküliségi rátája az egész Európai Uniót komoly kihívás elé állítja. (Az EU-ban jelenleg több mint 5 millió a fiatal munkanélküliek száma, egymillióval több, mint 2008-ban.) Magyarországon a 14-25 éves korosztály munkanélküliségi rátája 27 százalékos, az EU 8 tagországában még ennél is rosszabb a helyzet. Ebben a korosztályban hazánkban 200 ezren dolgoznak, míg több mint 70 ezren munkanélküliek. Ez jellemzően két okra, a megfelelő képzettség és munkatapasztalat hiányára vezethető vissza.
A július 1-jén hatályba lépő új Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít a kormánynak, hogy differenciált minimálbért állapítson meg. A 27 EU-tagállamból 20 ország alkalmaz minimálbért, közülük 11 tagállamban van életkor szerinti differenciálás, így Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is. Ahol bevezették, érezhetően javult a pályakezdők foglalkoztatási aránya.
Az életkor szerint differenciált minimálbér bevezetését számos egyeztetés fogja megelőzni. Az intézkedés bevezethető úgy, hogy az ne járjon az idősebb munkavállalók leépítésével. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy minimálbért jellemzően a feldolgozóiparban, mezőgazdaságban, összeszerelő üzemekben foglalkoztatott alacsony képzettségű munkaerő kap, az intézkedés tehát nem érinti a jól kvalifikált, diplomás, nyelveket beszélő fiatalokat. Jelenleg a pályakezdők mindössze tizedét foglalkoztatják minimálbéren.
Forrás: Világgazdaság Online