Darvak, lilikek, gulipánok, godák, piroslábú cankók és más csodás nevű társuk, mintegy másfélszáz madárfaj él háborítatlan nyugalomban a nemzetközi hírű kardoskúti Fehér-tón. Több ezres tavaszi-őszi vonulásuk lenyűgöző látvány. De nem csak a vízi világ izgalmas itt a Körös-Maros Nemzeti Parkban: a pusztai élőhelyek féltett kincse a túzok, különlegesek az alföldi táj tartozékai, a kunhalmok, és a földikutyáról is most hallottam először. Mindez persze csak személyes válogatás a dél-tiszántúli nemzeti park különlegességeiből.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2012. április 22-én, éppen a Föld Napján látogatott el Szarvasra, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának központjába, ahol természetvédelmi szakemberek kitüntetésére és néhány földhaszonbérleti szerződés ünnepélyes átadására is sor került. Dunántúliként bevallhatom, életemben először jártam a Dél-Tiszántúlon, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának otthont adó Szarvason is, először álltam egy kunhalom tetején, korábban sose láttam túzokot, pláne nem dürgő túzokot, a túzokkakasok e látványos attrakcióját. Bizonyára emlékezetes marad számomra a kirándulás, ahogy felejthetetlen valamennyi eddigi nemzeti parki élményem is.
Tirják László lassan húsz éve irányítja a Körös-Maros Nemzeti Parkot, illetve a korábbi természetvédelmi igazgatóságot. Valóságos paradicsom ez egy madarász számára: már kisiskolásként elköteleződött a természet és a természetvédelem iránt, a madarak iránti szenvedélye egy iskolai táborozással kezdődött.
Hazánk hetedik nemzeti parkjának megalakulását helyi kezdeményezések is támogatták, mivel több, mozaikosan fellelhető nemzetközi hírű értéke is van: egyike a vizes, a másik az erdős-pusztai élőhelyek. Az 52 ezer hektárnyi terület mintegy nyolcada fokozottan védett. A Kárpát-medence fontos vonuló- és pihenőhelye a déli madárvonulásnak, így a kardoskúti Fehér-tó vagy a biharugrai tavak nemzetközi jelentőségűek, vadvizes élőhelyei az ennek megőrzésére létrejött ramsari egyezmény hatálya alá esnek.
A természetvédelmi munkának köszönhetően sikerült visszaállítani az eredeti növényi és vízi környezetet, ezért az utóbbi években mind vándorló madárfaj vá-lasztja a háborítatlan területet telelésre. Kedvező időjárás esetén tömeges megjelenésükre is számíthatunk, ritka élményt nyújtva a természet iránt érdeklődőknek és a szakmának. „Az itt élő emberek büszkék a nemzeti parkra, a túzokokra, a darvakra, nemzeti vagyonnak tekintik” – mondja Tirják László, ahogy maga is büszkén mutat a keretes diplomára a falon: 2008-ban a közönségszavazatok alapján az ország hét természeti csodája közé választották a kardoskúti Fehér-tavat, mely a daruvonulásnak is fontos állomása. De a vadludak százezres állománya is megpihen a nemzeti park területén, tömegesen fordulnak elő arti madarak, cankók, említésre méltó a kanalas gém, a kiskócsag, az üstökös gém. A tó nyugalma, a táj zavartalan csendje a vadliliket is Kardoskútra vonzotta, a fészkelő madarak közül pedig kiemelendő a nagygoda s a gólyatöcs, valamint a fokozottan védett gulipán.
A cikk folytatása az A Mi Otthonunk magazin májusi számában olvasható. Keresse az újságárusoknál!
Szöveg: dr. Vérti Zsuzsanna