Kereken száz éve, 1912. május 20-án nyílt meg az újjáépített pesti Állatkert. Az első mai módon működő, nyilvános állatkert a francia forradalom idején alakult ki a király versailles-i menazsériájából. A pesti Állatkert ötletét Xantus János jogász, biológus és etnográfus, egykori 48-as honvédtiszt vetette fel, aki még amerikai emigrációjából is küldött haza növény- és állattani anyagokat.
A kezdetben részvénytársasági formában működő Állatkert 1866. augusztus 9-én nyílt meg, a szükséges területet Pest város tanácsa biztosította a Városerdőben, a mai Városligetben. Az intézmény első igazgatója – mivel Xantus 48-as honvédtiszti múltja miatt nem pályázott – a német származású Fitzinger Lipót lett, aki még a hivatalos megnyitó előtt átadta helyét Xantusnak. A parkban ekkor a húszkrajcáros belépőjegyért hatszáz állatfajt lehetett megtekinteni, ezek nagyobb része ajándékozás, a többi vásárlás útján érkezett Pestre.
Az intézmény 1872-ben Állat- és Növényhonosító Társasággá alakult, mert a külföldi és hazai állatfajok bemutatásán túl megkezdte a hazánkban nem termesztett növények és nem tenyésztett baromfik honosítását is. A vállalkozás azonban az 1900-as évek elején a magas bérleti díjak és az alacsony érdeklődés miatt csődbe ment, nem segített még az éjszakai szórakozóhely (a híres-hírhedt Ősbudavár) nyitása, mutatványosok felléptetése sem.
A közönség körében továbbra is népszerű kertet 1907-től a főváros vette kezelésbe, a modernizálás munkájára négymillió koronát szavaztak meg. Az állatokat ezután rokonsági fajok szerint mutatták be, s növénykertet is terveztek. A régi épületeket elbontották, az újakat a legnagyobb nevű neves építészek – Kós Károly, Zrumetzky Dezső és Neuschloss Kornél tervezte. Az állatállomány nagy része is megújult, de megmaradt például a legendás mindenkori Jónás, a víziló. Jóllehet az Állatkert területe a mai Vidámpark, a Gundel étterem és a Cirkusz miatt szűkült, igyekeztek az állatok számára természetes környezetet kialakítani. Így két műszikla-hegyet emeltek (mára ilyenek csak Hamburgban és Párizsban maradtak), helyenként nem látható árkokkal választották el az állatokat a látogatóktól.
Az újjáépített, Európában akkor a legmodernebbek közé számító Állatkert 1912. május 20-án nyitotta meg kapuit. A nyitásra Ferenc József királyi ajándékként küldetett a schönbrunni állatkertből 34 különböző állatfajt. Erzsébet királyné is megkülönböztetett figyelemmel kísérte az állatkert létrejöttét és egy zsiráfot adományozott. A látogatottság növelése érdekében különleges programokat is szerveztek, így lehetett pónilovon, de tevén, sőt elefánton is lovagolni, az állatóvodában a kis állatokat simogatni. A műsziklában kialakított Barlang moziban film, a pavilonban zene, az étteremben házi koszt várta a közönséget. A kapunál nemcsak bérletet lehetett váltani, de könyvet is lehetett egy kis könyvtárban kölcsönözni és meg lehetett vásárolni az Állatkert kiadványait, a szórakoztatás mellet a tudományos ismeretterjesztés is cél volt.
Az azóta többször felújított és korszerűsített Állatkert ma is igen népszerű, megnyitása óta több mint százmillióan keresték fel. Évente több mint egymillió látogatója van, ezzel messze az ország legnépszerűbb intézménye. 1958-tól a vidéki városok is sorra nyitottak állatkerteket, Budapesten egy kis állatkert található a Margitszigeten is, a hazai fajokat pedig a budakeszi Vadasparkban is meg lehet ismerni. Az Állatkert természetvédelmi terület, épületeit műemléki védelem övezi.
Forrás: mti