Magyar intézmények és az amerikai magyarság szervezeteinek összefogásával kiállítás nyílt pénteken a New York-i magyar főkonzulátuson annak a pennsylvaniai Vintondale bányásztelepülésnek a két világháború közötti tárgyi emlékeiből, amelynek egyik rekonstruált házát a szentendrei Skanzenben tekintheti majd meg a hazai közönség.
A nemzeti összefogás jelképes gesztusaként a New York-i képviseleten újabb csoportos ünnepélyes állampolgársági eskütételt tartottak pénteken. A főkonzulátus, amelynek az elmúlt két év során ez már a 20. hasonló rendezvénye, ezen a héten Detroitban, Clevelandben, New Yorkban és Wallingfordban – a kivándorolt magyarság számára szimbolikus helyszíneken – újabb 100 embernek juttatta el a honosító okiratot.
Az „Életmód egy pennsylvaniai magyar bányásztelepülésen a két világháború közötti időszakban” címmel megnyílt kiállítás központjában a Vintondale-ben összegyűjtött tárgyi emlékek állnak. A település egykoron jelentős lélekszámú magyar lakossága Bátyuból, Bereg megyéből vándorolt ki Amerikába.
Bagu Balázs háza, amelynek alsó szintjén boltok voltak, és amelynek teljes eredeti berendezése napjainkig szinte érintetlenül megmaradt, hamarosan, a Skanzen szakembereinek felügyelete alatt Magyarországra települ.
A vintondale-i értékmentést az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Amerikai Magyarokat Kutató Munkacsoportja kezdeményezte. A Bagu-házra, amely a Skanzen első olyan magyar épülete lesz, amely nem a Kárpát-medencéből származik, Balogh Balázs, a kutatóközpont főigazgató-helyettese, a Néprajztudományi Intézet igazgatója bukkant rá, aki az előző évtized folyamán többéves terepmunkát végzett az amerikai Közép-Nyugaton, a 19-20. század fordulóján kivándorolt magyarság kultúráját kutatva.
Balogh Balázs az elmondta, hogy a hazaszállítandó épület tipikus „burdos ház” (az amerikai magyarok így használták a szállásként vagy panzióként fordítható angol boarding house kifejezést), amelyben egy-egy ágyra rendre három ember is jutott, akik a bánya műszakjainak megfelelő ütemben, egymást váltva tudtak aludni. „Az épület könnyűszerkezetes amerikai épület, de a ház mögött egy szalonnasütőt, egy húsfüstölőt és egy szőlőlugast alakítottak ki, amelyeken keresztül ‘megfogható’ a korabeli magyar életmód” – mondta Balogh Balázs.
Cseri Miklós, a szentendrei Skanzen főigazgatója szerint a vezetése alatt álló szabadtéri múzeumnak már az 1967-es alapítása óta úgy kellett volna gondolkodnia, hogy „ne csak a trianoni Magyarországon belüli építészeti, tárgyi és szellemi örökséget gyűjtsünk, hanem minden magyar nyelvterületen lévőt”. Mint mondta, erre egészen 1998-ig kellett várni, amikor Hámori József kultuszminiszter megadta az engedélyt, hogy a múzeum a határokon kívül, így Erdélyben és a Felvidéken is gyűjthessen. „Egy jó múzeum gondol a jövőre. Miután befejeztük az erdélyi tájegységet, ha megkapjuk erre a kormányzati támogatást, akkor 2015-2016-ban elkezdjük a diaszpóra magyarságának épített és szellemi örökségének bemutatását” – mondta Cseri Miklós. Azt is megosztotta, hogy egyebek között kanadai, ausztrál, izraeli és holland tájegységi projektekben gondolkodnak.
„Egy modern múzeum nem elégedhet meg azzal, hogy pusztán narratívákat mond fel, hanem szüksége van arra, hogy provokáljon, és hogy olyan új témákat vessen fel, amelyre az adott társadalom igényt tarthat” – mondta a Skanzen főigazgatója.
A vindondale-i projektet kiegészíti majd, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által rendelkezésre bocsátott, valamint a helyi magyarság szervezetei által összegyűjtött pénzből, ugyancsak a Skanzen számára, a clevelandi püspökségtől megvásárolják egy bezárásra került magyar templom ólomüveg ablakait.
Az összefogásban anyagi eszközökkel, vagy egyéb támogatással a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, a New York-i főkonzulátus, a Balassi Intézet New York-i Magyar Kulturális Intézete, az Amerikai Magyar Koalíció, a ligonieri Bethlen Közösség, a clevelandi tiszteletbeli konzulátus, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős államtitkársága és a Nemzeti Kulturális Alap Ithaka pályázata vett részt.
Forrás: MTI
A képen a Skanzen egy másik épülete látható. Fotó: Nemes Péter