Együtt tett látogatást hétfőn Németországban az Alkotmánybíróság (Ab) és a Kúria elnöke, Paczolay Péter és Darák Péter Berlinben vezető politikusokkal folytatott megbeszélést, Potsdamban pedig részt vettek egy konferencián, amelynek témája az új magyar alkotmány volt. A tanácskozáson egyebek mellett elhangzott: az alaptörvény „többségi alkotmányozás” terméke.
Az Ab és a Kúria elnöke találkozott Norbert Lammerttel, a Bundestag – a német törvényhozás alsóháza – elnökével (CDU), Siegfried Kauderrel, a Bundestag jogi bizottságának CDU-s elnökével és Philippe Missfelderrel, a konzervatív CDU/CSU frakciószövetség külpolitikai szóvivőjével.
A közös látogatással azt kívánták demonstrálni, hogy a két intézmény között az új alkotmány révén szorosabbá váltak a kapcsolatok. A szoros együttműködés koránt sem magyar sajátosság, egyebek mellett Németország is jó példa erre – mondta az MTI-nek Darák Péter.
A két legfőbb bírói szerv vezetője a Berlin melletti Potsdamban – Brandenburg tartomány fővárosában – felszólalt a helyi egyetem jogi kara, a szegedi egyetem és a berlini magyar nagykövetség közös szervezésű konferenciáján. A téma az új magyar alkotmány létrejötte, illetve ezzel szoros összefüggésben az igazságszolgáltatás terén végbement változások elemzése volt. A konferencia szervezői a tanácskozással igyekezték átterelni az alaptörvény körül kialakult vitát az ideológiai-politikai síkról a tudomány területére – mondta Czukor József nagykövet.
A konferencián Paczolay Péter kifejtette: az alaptörvény révén bevezetett új jogintézmény, az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz eltávolítja az Alkotmánybíróságot a napi politikától, és a politikamentes, semleges bírói szervezetek irányába mozdítja el a testületet. Az actio popularis – a törvények egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos alkotmányossági felülvizsgálata – megszüntetésével csökken az utólagos normakontroll „gyakran átpolitizált” formájának a jelentősége, az alkotmányjogi panasz lehetőségeinek bővülésével pedig a mindennapi, egyéni jogsérelmek orvoslása kerül előtérbe.
A konferencián, amelyen nagyjából 100 fős – többnyire német jogászokból és újságírókból álló – közönség jelent meg, az előadások után kibontakozott beszélgetés során Paczolay elmondta: az Ab a valódi alkotmányjogi panasz alapján bírósági ítélettel kapcsolatban egyelőre nem hozott döntést, de már 200 olyan ügy került eléje, amely az általa javasolt új jogintézmény révén keletkezett. Az eljárási rend a beérkező ügyek alapján formálódik, egyelőre minden üggyel a teljes, 15 fős testület foglalkozik. Kérdésre válaszolva Paczolay szorgalmazta a pénzügyi, gazdasági jellegű törvényekre vonatkozó hatásköri korlátozások megszüntetését. Mint mondta, „mozgástér most is van”, hiszen az Ab az emberi méltóság sérelmére hivatkozva is meg tudta semmisíteni a 2005-2009. közötti időszakban szerzett bevételeket terhelő 98 százalékos különadót, de „az alkotmányos megoldás mégiscsak a korlátozások eltörlése lenne”.
Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában kifejtette: pozitív fejlemény a valódi alkotmányossági panasz megjelenése, egyebek mellett azért, mert az ilyen panaszok elbírálása nyomán adódó tennivalók révén a bírák nemcsak a szokásos jogi normákat, de az alaptörvényt is napi szinten alkalmazzák. Hangsúlyozta: a Kúria nemcsak a régi nevét kapta vissza, hanem új hatáskörökkel is felruházták. Trócsányi László volt alkotmánybíró, Magyarország franciaországi nagykövete előadásában aláhúzta: alkotmányozás a 2006 óta tartó válság meghaladását szolgálta, de csak hosszabb távon derülhet ki, hogy a lakosság elfogadja-e az új alaptörvényt. Kérdésre válaszolva kifejtette: az adott ország politikai helyzete határozza meg az alkotmányozás menetét, ebből adódóan Magyarországon „többségi alkotmányozás” történt, ez azonban nem ritkaság az alkotmányok történetében.
Az új alaptörvény „nem tekinthető forradalmi alkotmányozásnak, de nem hordozza magán a konszenzuson alapuló alkotmányozás jegyeit sem”. Létrejöttének körülményei az 50-es évek végének Franciaországát, a IV. és az V. köztársaság közötti átmenetet idézik. Magyarországon „politikai, erkölcsi és gazdasági válság alakult ki 2006-2010 között”, és a választás után olyan szakadék alakult ki a múlt és az új, kétharmados többség között, amely „óhatatlanul azt igényelte, hogy az új hatalom szimbolikusan is elhatárolódjék egy válságokkal teli korszaktól” – mondta Trócsányi.
A konferencián felszólalt még többek között Rupert Scholz volt német védelmi miniszter, alkotmányjogász, aki egyebek mellett kifejtette: az alaptörvényt az európai alapértékek talaján hozták létre. Herbert Küpper, a kelet-európai joggal foglalkozó müncheni kutatóintézet (Institut für Ostrecht) munkatársa, a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem oktatója előadásában egyebek között kifejtette: a magyar alaptörvény korántsem hibátlan, „de sokkal rosszabb a sajtója, mint amit megérdemel”.
Forrás: mti