Close

Áder János nagy napja

Könnyített programmal tér vissza a négynapos hétvégéről a parlament. Ha minden a tervek szerint alakul, délre már véget is ér az ülés, és új köztársasági elnöke lesz az országnak. Ha hiba csúszik a számításokba, fél egyre lesz új elnök.

Egyetlen napirendi ponttal várja a héten a parlament az érdeklődő honpolgárokat, ez pedig a köztársasági elnök volna. Hacsak valamilyen csoda nem történik, délre már új köztársasági elnöke lesz az országnak Áder János személyében. Más jelölt nincs, másodjára pedig az új szabályok szerint már feles többség is elég a megválasztásához. Utána ünnepélyes eskütétel, fanfárok, beszéd. Állófogadás a meghívottaknak. Megjelenés az alkalomhoz illő ruházatban.

A kormány nem akarta az ünnepélyes pillanatot mindenféle parlamenti hercehurcával elrontani, így az ülésen se napirend előtti felszólalások, se interpellációk, de még csak kérdések sem lesznek. Délelőtt tízkor bejelentik, hogy az egyetlen jelölt, Áder János ajánlásai érvényesek, majd 10:05-től 10:45-ig a lezárt folyosókon titkos szavazást tartanak. 11:05-ig összeszámlálják ezeket, majd eredményt hirdetnek. Eskütétel, fanfárok, beszéd, ha meg mégsem, akkor 11:10-től 11:50-ig újabb titkos szavazás, ezúttal már feles többséggel. 12:10-ig szavazatszámlálás, majd eskütétel, fanfárok, beszéd.

Izgalmak nem lesznek, de voltak. Hét éve például, amikor a most köztársasági elnökké választandó Áder János még a Fidesz frakcióvezetőjeként a házszabály adta lehetőségeket maximálisan kihasználva, az ellenfél szocialistákat átszavazókkal megtévesztve elérte, hogy a harmadik körben – mert akkor még a második szavazáskor is kétharmados többség kellett volna az elnök megválasztásához – a szocialista Szily Katalinnal szemben Sólyom László nyerje a szavazást.

A korábbi elnökválasztások kevesebb izgalmat okoztak. 2000-ben ugyan Mádl Ferencet is csak a harmadik körben választották meg, de csak mert a Fidesznek és koalíciós partnerének, a kisgazdáknak nem volt kétharmada. 1995-ben az MSZP-SZDSZ kétharmad könnyedén választotta újra Göncz Árpádot, aki 1990-ben az MDF-SZDSZ paktum alapján szintén izgalommentesen lett köztársasági elnök. Ahogy Schmitt Pált is izgalommentesen választotta köztársasági elnökké a kétharmad.

Forrás: Király András/Index

Fotó: napi.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top