Több helyen kórházi osztályok szűnnek meg, máshol viszont új kórházi részlegek jönnek létre és fejlesztések kezdődnek azáltal, hogy az állam május 1-jével hetven egészségügyi intézményt vesz át az önkormányzatoktól – derül ki az MTI körkérdésére adott intézményvezetői, polgármesteri válaszokból.
Az Országgyűlés hétfőn szavazta meg a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést.
A döntés értelmében az állam május 1-jével hetven egészségügyi intézményt, az azokhoz kapcsolódó vagyonnal, átvesz az önkormányzatoktól. Ebből 54 kórháznak május elsejével fenntartója és tulajdonosa lesz az állam. További 7 intézmény már január óta állami tulajdonban van, másik 9 kórház esetében pedig az átvett feladat ellátásához használt, bármilyen jogcímen használt önkormányzati ingó- és ingatlanvagyon kerül május elsejével az államhoz.
A legtöbb kórházat, ötöt Komárom-Esztergom megyében veszik át (Komárom, Kisbér, Tata, Oroszlány, Dorog).
Komárom-Esztergom megyében az összes aktívágyas kórházat érinti az állami átvétel. Az igazgatóktól kapott adatok szerint a megyében 1185 aktív ágyból 1016 marad meg, a meglévő 731 krónikus férőhely 846 ágyra bővül, és több kórházban jönnek létre új osztályok, illetve nappali ellátást biztosító részlegek.
A megyében a legnagyobb átalakulás Komáromban várható: a 124 ágyas Selye János Kórház 109 aktív ágyából 20 marad meg. Ferencz Péter főigazgató elmondta, a belgyógyászat, a sebészet és a szülészet-nőgyógyászat betegeit Tatabányára irányítják, a gyerekgyógyászat megszűnésének ellensúlyozására 24 órás ügyeletet adnak és nappali ellátást biztosítanának 15 ágyon. Tatán 40 aktív belgyógyászati ágy szűnne meg, viszont egy 30 ágyas mozgásszervi és érrendszeri rehabilitációs osztályt hoznak létre. Kisbérről 30 aktív belgyógyászati ágyat építenének le; ezzel egy időben egy 30 ágyas új szintet építenek a pszichiátriai rehabilitáció számára – mondták el az intézmények vezetői.
Pest megyéből Cegléd fideszes polgármestere, Földi László az MTI-vel azt közölte: úgy tudják, a helyi Toldy Ferenc Kórházban nem csökken az aktív ágyak száma és osztályok sem szűnnek meg, de „a traumatológián esetleg bizonyos műtéteket, így például protézisbeültetést nem végeznek majd”. Hozzátette: elbocsátásokra nem számítanak.
Szentgyörgyi Ervin, a váci Jávorszky Ödön Kórház megbízott főigazgató-helyettese azt közölte, hogy az előzetes tájékoztatás szerint a kórházban gyakorolt valamennyi szakma tovább működik, azonban az ágyszámok terén, illetve az egyes osztályok tevékenységi kompetenciájában változások várhatók. Dolgozók elbocsátását nem tervezik.
A veresegyházi önkormányzat tulajdonában álló, a listára végül szintén felkerült Misszió Egészségügyi Központ jövőjével kapcsolatban Pásztor Béla független polgármester korábban azt mondta: Veresegyház szeretné saját fenntartásában tartani az egészségügyi központot, amelyben 30 ágyas rehabilitációs osztály és egynapos nappali kórház is működik. A városvezetés az ügyben kéréssel fordult az államtitkársághoz és az Országgyűlés elnökéhez is.
Fejér megyében a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház átadása Mészáros Lajos főigazgató szerint nem hoz nagy változásokat. Hozzátette: az aktív ágyszám 30-cal csökkenne, az osztálystruktúra változatlan marad, nagyobb változások lehetnek viszont az ellátási körzetek esetében. A kórház három megye határán fekszik, az elképzelés szerint elveszítik a jelenlegi területük nagy részét. Így például a tőlük néhány kilométerre fekvő Dunaföldvár vagy a Bács-Kiskun megye nyugati részén lévő települések lakóinak jóval messzebbre kell utazniuk kórházi ellátásért – tette hozzá. Itt egy 3,6 milliárd forintos pályázat révén központi műtőblokk, sterilizáló, intenzív osztály, diagnosztika épül.
A móri kórház igazgatója, Balika Zoltán arról tájékoztatott, intézményük évekkel ezelőtt átesett a struktúraváltáson. 2007-ben döntöttek a profilváltásról, majd egy uniós pályázat révén egymilliárdból felújították, átalakították az épületeket. Megszűnt például a szülészeti-nőgyógyászati osztály, az ágyak átkerültek Székesfehérvárra, ugyanakkor sok új szolgáltatást hoztak létre (digitális röntgen, atroszkópos műtét).
Veszprém megyét illetően Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta: a zirci és a várpalotai kórház már 2007-ben funkciót váltott, azóta ezek csak krónikus, rehabilitációs, illetve járóbeteg-ellátó feladatokat látnak el.
Flórián Csaba, a tapolcai Deák Jenő kórház igazgatója elmondta: májustól a belgyógyászati és a sebészeti osztály jelenlegi 91 aktív ágya megszűnik. A leadott aktív ágyakért cserébe nő a járóbeteg-szakóraszám és 20-szal a krónikus ágyak száma. A kórház fő profilja a légzésrehabilitáció lesz, ezt 50-ről 71 ágyasra bővítik. Az átalakuláshoz a város a székesfehérvári kórházzal közösen pályázott, a nyáron kezdődő beruházás teljes költsége 613 millió forint.
Vörös Ibolya, a pápai Gróf Esterházy Kórház főigazgatója közölte: a szemészet és az urológia aktív osztályai megszűnnek, a tervek szerint egynapos ellátássá alakulnak. Az ágyak száma a belgyógyászaton, a szülészeti és a gyermekgyógyászati osztályon néhánnyal szűkül. A krónikus és mozgásszervi rehabilitációs ellátást fejleszteni tudják, s az Új Széchenyi Terv pályázatán 151 millió forint támogatást nyertek el, ebből egy új épületszárnyat építenek.
Vas megyéből a sárvári kórház főigazgatója, Vancsura Miklós elmondta: az intézmény az átlagosnál sokkal kedvezőbb helyzetben kerül állami kézbe; itt 2007-ben megszűnt az aktív ellátás, a kórházat térségi rehabilitációs központtá alakították át. Az ellátási kötelezettséget a rehabilitáció tekintetében a kórház szeretné az egész megyére kiterjeszteni, a járóbeteg-ellátásban pedig az egynapos sebészet továbbfejlesztését tartják indokoltnak. Remélik, az állam is fontosnak tartja azt a célkitűzésüket, hogy Sárvár igazi gyógyhellyé, rehabilitációs központtá válhasson.
Körmenden, a Dr. Batthyány-Strattmann László Kórházban megszűnik a szülészet, várhatóan csökken az aktív ágyak száma, de megmaradhat a sebészeti ellátás, sőt azt fejleszthetik is – közölte Bárány Győző főigazgató. A jövőben várhatóan a megyei kórház, vagyis a szombathelyi Markusovszky Kórház irányítása alatt dolgoznak. Az ellátások egy épületbe kerülnek, s ezt uniós források felhasználásával felújítják. Bárány Győző szerint a közös irányítás miatt gazdasági, adminisztratív területen létszámcsökkentés várható, de ez a nővéreket, orvosokat nem érinti.
Baranya megyében a változás a komlói, a mohácsi, a szigetvári és a siklósi kórházat érinti, s az nem jár osztályok megszüntetésével. Horváth Zoltán, a térség egészségügyi ellátását szervező régiós központ vezetője úgy véli, az intézmények fenntartása az egységes, központi beszerzések révén olcsóbbá válhat és szakorvosokból sem lesz hiány. A komlói intézménynek a Pécsi Tudományegyetemmel való szakmai integrációja nyomán húsz belgyógyászati és tíz sebészeti ágyat helyeznek ki az egykori bányászváros intézményébe, emellett sürgősségi ügyeletet tartanak fenn a jövőben is. A mohácsi kórházból a szemészeti fekvőbeteg-ellátás a pécsi klinikára kerül át; a szülészetet itt az elmúlt időszakban modernizálták, így az is megmarad, emellett a rehabilitációs szolgáltatásokat is fejlesztik. A szigetvári kórházban minden osztály megmarad, s küszöbön áll az épület régi szárnyának felújítása. Siklóson az intézmény többségi tulajdona magánkézben van – annak majdnem háromnegyed részét a Mega-Logistic Zrt. szerezte meg 2008-ban – a fennmaradó hányad kerül most az államhoz, változások emiatt nem várhatóak a betegellátásban.
Somogy megyéből a siófoki kórház főigazgatója, Varga Ferenc azt mondta, töretlen volt eddig az intézmény fejlődése, azért is, mert az önellátó volt, nem szorult támogatásra. Az üdülőrégióban lévő kórház speciális helyzetben van, hiszen télen 85 ezer, nyaranta mintegy 200 ezer ember teljes, átfogó szakellátását kell biztosítania. A szemészet egynapos ellátássá való átalakításával 18 ágyat vonnának el az intézménytől. Folyamatban van két, uniós támogatással megvalósuló nagyberuházás (központi sterilizáló, műtő, diagnosztika; új sürgősségi osztály), a főigazgató tudomása szerint a tízszázalékos önrész biztosításának kötelezettségét átveszi majd az állam az önkormányzattól.
A marcali kórház főigazgatója, Antal Gabriella azt mondta, az állami tulajdonba vétellel egy időben megszűnik az intézmény önállósága, az a Kaposi Mór Oktató Kórház telephelyeként működik tovább. Úgy tudják, valamennyi aktív fekvőbeteg-ellátás megmarad, de gyerekgyógyászat csak nappali ellátási és sürgősségi formában lesz. Szeretnék fejleszteni a sürgősségi ellátást, különösen a diagnosztikát, s létrehoznának egy 10 ágyas hospice részleget. Emellett egy pályázat egyik nyerteseként pszichiátriai, légzés- és kardiológiai rehabilitációs szakrendeléseket alakítanak ki.
Tolna megyében a dombóvári Szent Lukács Kórházban húsz százalékkal csökken az aktív ágyak száma – közölte Schmidt László igazgató. Megszűnik a fül-orr-gégészeti fekvőbeteg-ellátás, a betegeket a jövőben egynapos sebészeti ellátás keretében gyógyítják, s összevonják az ideggyógyászati és a belgyógyászati osztályt. A bonyhádi kórházban május 1-jével megszűnik a belgyógyászaton az aktív fekvőbeteg-ellátás, a betegeket a szekszárdi kórházban gyógyítják.
Zala megyében a nagykanizsai, a keszthelyi és a hévízi kórházat veszi át most az állam. Bátorfi József, a Kanizsai Dorottya Kórház főigazgatója azt mondta: az ismert elképzelések szerint nő az intézményhez tartozó települések és lakosok száma, s több osztályt magasabb ellátási szintre emelnek. A kórházhoz Somogy megye közeli településeinek lakosai is hozzátartoznának, így 150-160 ezresre bővülne az ellátottak köre.
Kvarda Attila, a keszthelyi városi kórházat és a hévízi Szent András reumakórházat is irányító igazgató nemrég a Zalai Hírlapnak azt mondta: a kötelező aktív reumatológiai, illetve a krónikus ellátás a hévízi kórház esetében a tervek szerint kiterjed majd a nagytérségi ellátó területre, amely Győr, Veszprém, Vas és Zala megyét jelenti.
Papp Gábor (Fidesz-KDNP), Hévíz polgármestere kiemelte: figyelembe kell venni, hogy önkormányzatuk 26 százalékban tulajdonosa a gyógyfürdőkórháznak; ezt a részt korábban 340 millió forintért vásárolta meg a város. Ruzsics Ferenc (Fidesz-KDNP), Keszthely polgármestere azt mondta, a helyi kórház körzete várhatóan bővül, a közeli Tapolca helyett sok Veszprém megyei páciens már eddig is a keszthelyi intézmény szolgáltatásait vette igénybe.
Nógrád megyében a pásztói Margit kórház 20 aktív belgyógyászati ággyal működik, ezek júliustól megszűnnek – mondta Boczek Tibor igazgató, jelezve: a tulajdonba vétel májustól, a struktúraváltás júliustól történik meg. Bíznak abban, hogy megmarad az egynapos sebészet, a krónikus és a járóbeteg-ellátás, a mozgásszervi rehabilitáció; utóbbi lenne a fő profil, ebben a kórház vezető szerepet látna el a régióban. A kórházvezetés mindenki állását szeretné megtartani.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Jakó Ildikó, az Észak-Magyarországi Térségi Egészségszervezési Központ (TESZK) igazgatója annyit közölt: „a struktúraátalakítás hangsúlyozott vezérelve, hogy mindenki a betegségének megfelelő, azonos szintű és minőségű egészségügyi ellátáshoz jusson hozzá, a legnagyobb betegbiztonság mellett”.
Bács-Kiskun megyében a bajai, a kalocsai, a kiskunhalasi és a kiskunfélegyházi kórház kerül május 1-jével állami kézbe. Lengyel János, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Kht. orvos igazgatója elmondta: a kórház teljes aktív struktúrája megmarad, de a „szemészeti és a bőrgyógyászati osztály az eddigi szinten nem működik egynaposként”. Ismereteik szerint maximum 40 ágy szűnik meg. Itt két pályázat van megvalósítás alatt: egy 50 milliós a koraszülöttek intenzív ellátásának technikai feltételeit javítja, míg egy 3,2 milliárd forintos a műtő, az újszülöttrészleg, az intenzív osztály, a csecsemő- és gyermekosztály teljes átalakítását, informatikai ellátását biztosítja.
Tóth Gábor, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgató főorvosa azt közölte: a szemészeti osztály működési rendje átalakul, de a beavatkozások száma változatlan marad. Jelenleg folyik itt egy beruházás, egy másik az elbírálásnál tart, míg a fűtéskorszerűsítését támogató pályázat szerződéskötés előtt áll. A kórházban elbocsátást nem terveznek.
Heves megyét az ellátási régiók kialakításával kettévágták, a Gyöngyösről nyugatra eső ellátási terület nem tartozik a jövőben az egri Markhot Ferenc Kórházhoz – közölte Fűtő László, az intézmény vezetője, jelezve: miközben egyes szakterületeken szűkül az ellátási körzet, más szakmákban az ózdi és a mezőkövesdi kistérség is az intézmény illetékességébe tartozik. Így összességében elmondható, hogy a kórház szakmai struktúrája, ágyszáma nem változik. Kiemelte: a legnagyobb megoldatlan probléma az aktív tüdőgyógyászati betegek ellátása; őket eddig a Mátrai Állami Gyógyintézet kezelte, most viszont Edelényt és a Miskolci Semmelweis Kórházat jelölték ki e feladat ellátására.
Hatvan polgármestere, Szabó Zsolt (Fidesz) közölte: az Albert Schweitzer Kórházban nem leépítés, hanem fejlesztés várható. A baleseti sebészetet illetően új műtőblokk épül és a szülészet-nőgyógyászat esetében is bővül a kapacitás. Félmilliárdos beruházással új rehabilitációs járóbeteg-ellátó részleg épül, és felújítanák a főépületet is.
Jász-Nagykun-Szolnok megyét illetően a mezőtúri kórházban a 91 aktív gyógyászati ellátást biztosító ágy mintegy fele megmaradna – mondta Herczeg Zsolt (Fidesz) polgármester. Információi szerint a szülészet és a nőgyógyászat 15-15, a belgyógyászat 20 aktív ággyal működne tovább. Megszűnne a sebészeti osztály, illetve egynapos sebészetté alakulna át, és a sürgősségi betegellátást beleolvasztanák. A karcagi Kátai kórház jövőjét Dobos László (Fidesz-KDNP) polgármester szerint a tulajdonosváltás nem befolyásolja, miután itt már a múlt év végén megkezdődtek a felújítási munkák; a projekt másfél milliárd forintból valósul meg.
A Hajdú-Bihar megyei, berettyóújfalui Tisza István Kórházban 38 aktív ágy szűnik meg, de a remények szerint 25-tel bővül a krónikus ágyak száma – közölte Pete László orvos igazgató. Az urológiai és a szemészeti osztályon 32 aktív ágy szűnik meg, de megmarad az egynapos sebészet és az ambuláns gondozás. A fül-orr-gégészet 16 aktív ágyából 10 marad, s bár a tüdőosztály 20 aktív ágya is megszűnik, a gasztroenterológia ugyanennyi aktív ággyal nő. Itt egy kétmilliárd forintos beruházás zajlik uniós támogatással, az új technikai tömböt a jövő év elején adják át.
Békés megyét tekintve: az orosházi kórház aktív betegellátó egység marad, itt struktúraváltás még nem történik – mondta Kalmár Mihály főigazgató, hozzátéve: a rendszer átalakítása júliusra tehető. Becsei László, a békéscsabai Réthy Pál kórház főigazgató főorvosa elmondta: az átadás-átvétel után megkezdődik az engedélyezett szakágak ellenőrzése, újraminősítése és újraengedélyeztetése, amelyet az ÁNTSZ folytat le. Az alkalmazotti létszám csökkentéséről nincs szó.
Csongrád megyében csak a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórházat érinti a május 1-jével esedékes változás. Az előzetes egyeztetések szerint egyetlen osztályt sem zárnak be, sőt egyes szakterületeken – például gyermekgyógyászat – az ellátási terület mérete növekedhet is – mondta Kallai Árpád főigazgató, hozzátéve: a fekvőbeteg-ellátó struktúra nem módosul, az ágyszámban nem várnak változást, s minden dolgozót továbbfoglalkoztatnak. A kórházban jelentős fejlesztések, beruházások valósultak meg, illetve vannak folyamatban, jelenleg mintegy 900 millió forint értékben.
Forrás: mti