Nagyobb módosító csomagokba rejtett kisebb törvénymódosítások révén a magyar kormány az eredetileg a terrorizmus ellen létrehozott Terrorelhárítási Központot két év alatt titokban félelmetes, szinte ellenőrzés nélkül működő rendőri-titkosszolgálati szervvé tette.
Nagy hiba lenne komolytalan szervezetnek elkönyvelni a Brad Pitt zombiellenes kamufegyvereinek lefoglalása miatt az egész világon kiröhögött Terrorelhárítási Központot – írja a New York Times vélményrovatában a Magyarország-szakértő Kim Lane Scheppele. A professzor szerint a TEK egyre inkább a miniszterelnök magántitkosszolgálatává válik, ami máris Orwell-i hatalmat birtokol, mivel gyakorlatilag ellenőrzés nélkül hajthat végre titkos megfigyelést és folytathat titkos adatgyűjtést bárki ellen.
A szerző megjegyzi, hogy nem Orbáné az egyetlen magyar magánhadsereg, hiszen a napokban szavazta meg a Parlament Kövér László házelnök magánmilíciájának, a Házőrségnek a felállítását. Kim Lane Scheppele kiemeli, hogy egész Európában nincs még egy olyan Parlament, amelyik őrségének joga lenne magánszemélyek lakásába behatolni és azt kikutatni.
A cikk további részében a TEK létrehozásának történetével ismerkedhetnek meg az olvasók.
A soros elnökség volt az ürügy
A szöveg végigköveti, hogy Orbán az EU soros elnökségével járó biztonsági feladatokra hivatkozva hogyan alapította meg a szervezetet 2010 szeptemberében, hogyan nevezte ki az élére személyi testőrét, majd nagy törvénymódosító csomagokba rejtett, szinte észrevétlen módosításokkal hogyan szabták át az eredetileg tisztán terorrelhárítás jelszavával létrehozott szervezetet kontroll nélkül működő komplett titkosszolgálattá. A TEK-et Orbán a neki alárendelt belügyminiszteren keresztül személyesen irányíthatja. A cikk ezen részei olyan információkat közölnek, amelyeket a tájékozottabb magyar közönség sem igen ismer, mert a vonatkozó törvénymódosításokat – szándékosan – vastag törvénymódosító csomagokban rejtették el.
Scheppele felidézi, hogy lényegében a rendőrségi törvény két módosításával hozták létre a kontroll nélkül működő, félelmetes jogosítványokkal bíró magán kémhadsereget.
Nem jönne jól a független bírói kontroll
Az első kör 2010 decemberében volt, ekkor a rendőrségi törvény módosításával a TEK jogot kapott tikos megfigyelések és adatgyűjtések folytatására. Titokban behatolhatnak a lakásunkba és kikutathatják azt, lehallgathatják az ingatlant és a telefonokat, hang- és képfelvételt készíthetnek rólunk, kinyithatják a postánkat és behatolhatnak a számítógépünkbe. Erről utólag sem kötelesek tájékoztatni, a megszerzett adatokat pedig bármeddig szabadon kezelhetik. Scheppele kiemeli, hogy a rendőrség Magyarországon ugyenezeket megteheti, de csakis bírói engedéllyel. A TEK-nek viszont nincs szüksége ilyesmire, nekik csak az igazságügyminiszter engedélye kell az adatgyűjtéshez. Mivel a TEK vezetője az igazságügyminiszterrel egy kormányban ülő belügyminiszter, nincs semmiféle független kontroll az Orbán-titkosszolgálat akciói fölött.
Második körben a 2011 december 30-ai extrém törvénygyártási dömpingben szavaztatott meg a kormány néhány újabb módosítást a rendőrségi törvényhez. Az egyik értelmében a TEK a látókörébe került állampolgár bármilyen személyes adatát kikérheti pénzügyi cégektől, biztosítóktól, mobilcégektől és internetszolgáltatóktól, illetve állami szervektől. Igaz ugyan, írja Scheppele, hogy a TEK ezeket az adatokat 2011 december 30-a előtt is elkérhette, de csakis akkor, ha az ügyben nyomozás folyt és az adatkérést a nyomozást felügyelő ügyész engedélyezte. De december 30-a óta akkor is megszerezhetik az adatokat, ha nem folyik semmiféle eljárás és ügyészi bólintás sem kell már. Gyakorlatilag bármilyen adatot megszerezhetnek rólunk, mindenfajta engedély nélkül, ráadásul úgy, hogy az adatszolgáltatásra kényszerített magáncég vagy állami szerv el sem árulhatja nekünk, hogy kiadta a titkainkat.
Restaurálták a pártállami helyzetet
A cikk emlékeztet arra, hogy a rendszerváltás után az Alkotmánybíróság a személyi szám megszüntetésekor kimondta, hogy a kommunista diktatúra egyik alapja volt, hogy az állampolgárokról a tudtuk nélkül gyűjthették össze egy helyre a rájuk vonatkozó személyes adataikat. A Fidesz-kormány pontosan ugyanazt a rendszert teremtette újra, amit az Alkotmánybíróság annak idején szétzúzott: létrehoztak egy olyan ügynökséget, ami egy helyre gyűjtheti össze az állampolgárokra vonatkozó összes titkos információt.
A szerző szerint a zavart csak fokozza, hogy a törvény szerint a TEK egyszerre rendőrség és titkosszolgálat. Rendőri szerepében azokkal szemben léphet fel, akik terrorfenyegetést jelentenek, de joga van a közrend megzavarására alkalmas bűncselekmények, illetve veszélyt jelentő személyek ügyében is nyomozni.
Szó sincs terrorról
Scheppele emlékeztet arra, hogy a TEK emberei kapták el a kulcsi macsetés gyilkost, de április 13-én ők csaptak le 23 drogterjesztőre is. Utóbbi eset arra utalhat, hogy teljesen általános rendőri feladatokat is el akarnak látni.
A TEk egyszerre rendőrség és titkosszolgálat: csak akkor köti bírói engedély, ha éppen rendőri szervként cselekszik. Ha viszont éppen titkosszolgálati minőségében akar megfigyelni valakit, már csak a miniszteri bólintásra van szüksége.
Scheppele arra is rámutat, hogy a kormány azért szüntette meg az adatvédelmi ombudsman posztját, hogy ne legyen, aki tiltakozik a TEK adathalmozása ellen. A helyette létrehozott hatóság feje politikai kormánykinevezett. Pont ezért indított kötelességszegési eljárást az EU Magyarország ellen az adatvédelem területén is – véli Scheppele.
forrás: index.hu / Szily László