Konferenciával köszöntötte a 2012-es világörökség éve hivatalos kezdetét pénteken a Magyar Tudományos Akadémia székházában a Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA).
Horváth János fideszes képviselő, a BVA elnöke megnyitó beszédében emlékeztetett: április 16-án az Országgyűlés egyhangú döntéssel fogadta el a 2012. esztendő világörökség éveként történő megünnepléséről szóló határozati javaslatot, melyet rajta kívül egy-egy KDNP-s, LMP-s, jobbikos, MSZP-s, valamint független képviselő jegyzett.
A világörökség évének megünneplését hét hazai és nemzetközi évforduló egybeesése tette aktuálissá: 140 éve alakult meg például az első magyar műemlékvédelmi szervezet, 40 éve fogadták el a világörökségi egyezményt és 25 esztendeje vált világörökségi helyszínné – Magyarországról elsőként – a budapesti Duna-part, valamint Hollókő ófaluja – emlékeztetett Horváth János. Hangsúlyozta: ezeket az évfordulókat együtt ünnepli a magyar kormány, az Országgyűlés és a szakmai, illetve civil szervezetek.
Irina Bokova, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) főigazgatója üzenetben köszöntötte a konferenciát. Felidézte, az utóbbi negyven évben 153 országból 936 helyszín – ebből 8 magyarországi – került a világörökségi jegyzékbe, és kifejezte azon reményét, hogy 2012 a megújulás éve lesz az örökségvédelem számára.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, a világörökség évének egyik fővédnöke azokra a kötelességekre hívta fel a figyelmet, melyeket a nemzeti örökség ró a maiakra. Ezt az örökséget nemcsak ápolni kell, de a lehetőségekhez képest gazdagítani is – mutatott rá.
Mint kiemelte, a magyarság akkor tudja betölteni hivatását, ha saját kulturális kincseit hozzáadja egy nagyobb, közép-európai, illetve európai örökséghez is.
Martonyi János külügyminiszter szavai szerint a világörökségi helyszínek ugyan kézzelfogható, tárgyi örökséget jelentenek, de egyben történelmi, spirituális, szellemi örökséget is. A világörökségi jegyzék az UNESCO legismertebb projektje, de korántsem az egyetlen – hangoztatta Martonyi János, hozzáfűzve: a magyar kormány mindig is támogatta a világszervezet kulturális, tudományos tevékenységét.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter elmondta: büszke arra az útra, amelyet a magyar örökségvédelem a Világörökségi egyezmény elfogadása óta megtett, ennek eredményeképpen az örökségvédelem hazánkban versenyképes szakma lett. Idén január 1-jén lépett életbe a világörökségi törvény, ezzel Magyarország világviszonylatban is az élen járó államok közé került a világörökségi helyszínek védelmében – tett említést egy friss eredményről.
Szentes Tamás főpolgármester-helyettes arról szólt, hogy a jelenlegi városvezetés – elődjétől eltérően – gondos gazdaként kívánja Budapest értékeit megóvni. Ebbe nemcsak az épületek védelme tartozik, hanem az is, hogy a házakat, utcabútorokat ne csúfítsák el firkák, a belvárosi homlokzatokat bedeszkázott kirakatok – jegyezte meg, emlékeztetve ugyanakkor arra, hogy mindehhez a városlakók együttműködésére is szükség van.
Havas István, az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke köszöntőjében arra mutatott rá, hogy a kulturális és természeti örökség védelméhez egyaránt szükség van összefogásra, a fenntarthatóság figyelembe vételére, a múlt teljesítményeinek tiszteletére, felelősségre és bátorságra is, hogy új értékeket hozzunk létre.
A szünet után Ritoók Pál művészettörténész, az Építészeti Múzeum igazgatója; Korompay Katalin (BVA); H. Fabó Beáta főlevéltáros és Finta József építész, akadémikus tart előadást, majd a konferencia üzenetét Horváth János tolmácsolja a résztvevőknek.
Forrás: mti