Várhatóan még az idén elkészül a választási eljárásról szóló új törvény, ám az új jogszabály részleteiről a Fideszen belül még semmilyen döntés nem született – közölte Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt képviselője egy csütörtöki budapesti konferencia kerekasztal-beszélgetésén.
A Friedrich Ebert Alapítvány és a Political Capital Intézet által rendezett konferencián – a Jobbik kivételével – a parlamenti pártok folytattak nyilvános vitát a leendő új szabályozás fontosabb kérdéseiről, a határon túli magyarok szavazásáról, a szavazás esetleges kötelezővé tételéről és a választókerületek megrajzolásáról.
Salamon László (KDNP) a beszélgetést levezető választási szakértő, László Róbert kérdésére azt mondta, a jelenlegi választási eljárási törvény nem lenne alkalmas egy esetleges előre hozott választás megtartásához. Közölte, ha netán ilyen helyzet bekövetkezne, sürgős törvényalkotási feladat hárulna az Országgyűlésre.
Salamon László elmondta, a jelenlegi, 1997-es törvény azért sem alkalmas egy általános parlamenti választás lebonyolítására, mert nem tartalmazza a külhoni magyar állampolgárok szavazásának technikájáról szóló szabályokat.
A probléma hátterében az áll, hogy az Országgyűlés már elfogadta a választójogi törvényt, ám a választási eljárás módjáról, azaz a gyakorlati kérdésekről szóló új jogszabályt még nem; a konferencián ezért a választási reformmal kapcsolatban többen is a „félúton” kifejezést használták.
Molnár Zsolt (MSZP) erre utalva úgy fogalmazott, az MSZP álláspontja az, hogy egy rossz választójogi törvényhez csak egy rossz eljárásjogi törvény kapcsolódhat. A törvényt kritizálva „negatív hungarikumnak” mondta a győztes „felülkompenzálását”, azaz a mandátumot elnyerő képviselőkre adott többletszavazatok pártlistás beszámítását.
Molnár Zsolt, aki egyben a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke is, arra is felhívta a figyelmet, hogy a határon túli magyarokat érintő szavazás lebonyolítása komoly nemzetbiztonsági kockázatokat is felvethet, ezért a kérdésben egyeztetést javasolt.
A szocialista képviselő hiányolta, hogy a jogszabályokról a Fidesz nem folytat valós egyeztetést és az előkészítésbe nem von be szakértőket.
Gulyás Gergely (Fidesz) erre válaszul arról beszélt, hogy a kodifikáció előtt politikai egyeztetésre is sor kerülhetne, de a három héttel korábban összehívott tanácskozásra sem az MSZP, sem az LMP nem ment el.
Közölte, az új választási eljárási törvényt idén akarják elfogadni, így mind az egyeztetésre, mind pedig a kodifikációra van még idő. A kormánypárti politikus a határon túl élő magyarok szavazásának lehetőségéről azt mondta, „a levélben szavazás valamilyen formában szerepet kell, hogy kapjon”. Gulyás Gergely ugyanakkor a majdani új eljárási törvény részleteit firtató kérdéseket azzal hárította el, hogy azokról a Fideszben még semmilyen döntés nem született.
Karácsony Gergely (LMP) szerint az új szabályozás egyik alapvető kérdése, hogy a szavazást előzetes regisztrációhoz kötik-e, vagy sem. Szavai szerint annak bevezetése „pusztító hatású” lehet a demokratikus képviseletre. Arra mutatott rá, hogy Magyarországon egyébként is nagyon alacsony több társadalmi csoport választási részvétele, köztük például a fiataloké, vagy a romáké.
Hozzátette: az ő választási passzivitásukat tovább növelné az előzetes regisztráció bevezetése. Szerinte Magyarországon sem úszható meg az internetes szavazás lehetőségének megnyitása, akár a határon belül élők számára is.
Közölte azt is, személy szerint kötelezővé tenné a választáson való részvételt, ennek szerinte pozitív hatása lehet a leszakadó társadalmi csoportok politikai befolyásának növelésére.
Molnár Zsolt is azt közölte, maga is támogathatónak tartja a kötelező választás intézményének bevezetését, mert, mint mondta, az állampolgároknak nem csak jogai, hanem kötelességei is vannak, ezért elő lehetne írni, hogy négyévente nyilvánítsanak véleményt. Álláspontja szerint azonban az ehhez kapcsolódó szankció csak morális, erkölcsi lehet.
Salamon László azt közölte, kormánypárti képviselőként sem ért feltétlenül egyet az új választójogi törvény összes elemével, így például egy „kissé arányosabb” rendszernek lenne a híve. Azt hangoztatta ugyanakkor, határozottan visszautasítja, hogy az új törvény ne lenne demokratikus, mert mint fogalmazott, a választási rendszereknek széles a tárháza.
Példaként említette Nagy-Britanniát, ahol egyfordulós, egyéni választókerületekre épülő, kompenzációs lista nélküli választás működik, mégsem kérdőjelezi meg senki a rendszer demokratizmusát.
A kötelező szavazás ötletére utalva arra mutatott rá, hogy az a határon túliak esetében kivitelezhetetlen lenne.
A képviselők az új választókerületek kialakításáról is vitáztak. Karácsony Gergely szerint a határok meghúzását „sunyi politikai szándék vezette”, és a kialakított egyéni választókerületek torzítják a választói akaratot; hozzá hasonlóan politikai érdekeket lát az új kerületek megrajzolásánál Molnár Zsolt is.
Salamon László ezzel szemben azt közölte, hogy a korábbi területi rendszer sokkal nagyobb aránytalanságokat eredményezett. Gulyás Gergely is arra mutatott rá, hogy a korábbi rendszerben 275 százalékos eltérés is volt két választókerület népessége között, míg a mostaniban ez 15 százalékos, illetve két esetben 20 százalék körüli, de ott is csak azért, hogy a választókerületekkel ne lépjék át a megyehatárokat.
A konferencián korábban Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Alapítvány kuratóriumi elnöke és Halász Iván, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense beszélt az új magyar választójogi törvényről.
Forrás: mti