A kétszázalékos fix kamatozású diákhitel, amit az önköltséges és a részösztöndíjas hallgatók vehetnek igénybe szeptembertől a Diákhitel 2. keretében, 2012-ben 100 millió forint, azt követően ha évente legalább 60 ezren felveszik, legfeljebb évi 7-8 milliárd – a tizedik év végére 60 milliárd – forint terhet jelent az állami költségvetésnek – mondta Lovas Attila, a Diákhitel Központ (DK) Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese kedden Budapesten sajtótájékoztatón, cáfolva a sajtóban megjelent adatokat.
Lovas Attila szerint a sajtóban megjelent számításokban a költségvetésre terhelték a teljes tőke- és kamattartozást, holott csak a kamat 2 százalék feletti része terheli a büdzsét a fix kamatozású konstrukciónál. Az MTI-nek kiemelte: ha ennél kevesebben veszik igénybe a hitelt, vagy csökken a kamatszint, mérséklődik a kamattámogatással kapcsolatos kiadás is.
Az FN24 kedden, a fejlesztési miniszter háttérszámításaira hivatkozva azt írta, hogy a Diákhitel 2. keretében, az állam által átvállalt kamatok miatt 2020-ra lenullázódhat a Széll Kálmán Terv felsőoktatástól várt megtakarításának hatása. A háttérszámítás szerint 2012-ben 15 milliárd, 2013-ban 62 milliárd, 2014-ben 141 milliárd forinttal növelné a költségvetés kiadásait a rendszer bevezetése, és kifutása után is jelentős terhet jelentene a büdzsének, 2020-ra már 798, 2021-re 899 milliárd forinttal rontaná az egyenleget a Diákhitel 2.
A vezérigazgató-helyettes kifejtette: a 2001 óta a piacon lévő Diákhitel 1. egyáltalán nem terheli a költségvetést, a hitel nyújtásához szükséges forrásokat a pénz- és tőkepiacról szerzi be a társaság a tulajdonos Magyar Fejlesztési Banktól (MFB), az Európai Beruházási Banktól (EBB), emellett időközönként kötvényeket bocsát ki, és készenléti hitelkeretet is igénybe vesz bankoktól. A Diákhitel 2. ugyanezekre a forrásokra támaszkodik, az EBB-vel már megkezdődtek a tárgyalások az új konstrukció finanszírozásáról, a jövő év elejére várható eredmény – mondta Lovas Attila.
A Diákhitel 1. és a Diákhitel 2. konstrukció 90 százalékban azonos – hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes. A hallgatók terhelése a hitel törlesztésekor mindkét esetben jövedelemarányos. Szeptembertől havonta a jövedelem 4-12 százalékának megfelelő összeget kell törleszteni. Egy költségtérítéses hallgató most átlagosan évi 350 ezer forint diákhitelt vesz fel, szeptembertől az átlagos hitelösszeg 540 ezer forint lesz.
Eltérés a 2 százalékos fix kamatozású hitel esetében van, amelyet csak az önköltséges és részösztöndíjas hallgatók vehetnek fel. Ez kötött felhasználású, nem a hallgató bankszámlájára érkezik, hanem a felsőoktatási intézményhez – mutatott rá.
Az átlagos eladósodás a jelenlegi adatok alapján 2,5-3 millió forint, az átlagos visszafizetési idő 10-15 év. Az adósok 30 százaléka már visszafizette a diákhitelt. A visszafizetési hajlandóság nagyon jó, a nem fizetési arány 2,7-2,8 százalék – ismertette Lovas Attila.
Forrás: mti