Close

Húsz év után először ülhet politikus az államfői székbe

Áder János személyében több mint húsz év után első alkalommal ülhet hivatásos politikus a köztársasági elnöki székbe – állapították meg az MTI által megkérdezett politológusok, akik az új államfő leendő szerepvállalását és személyét már eltérően értékelték.
Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője hangsúlyozta, Áder János karaktervonásai sok ponton eltérnek elődjei személyiségeitől, a legnagyobb újdonság mégis az, hogy a rendszerváltás óta követett hagyománnyal szemben először kerülhet tisztán politikusi karrierutat maga mögött tudó jelölt az államfői székbe. Mint mondta, eddig élt egy olyan közfelfogás, miszerint az ideális államfőjelöltnek az élet más területén kellett érdemeket szereznie, így kerülhetett szerinte korábban ebbe a székbe művész, tudós vagy sportoló. Kiemelte ugyanakkor, hogy a legtöbb országban teljesen természetes, hogy politikai pályájuk csúcsára érkező politikusokból lesz köztársasági elnök, Magyarországon pedig – a régió néhány más országához hasonlóan – azért alakulhatott ki ezzel ellentétes gyakorlat, mert a rendszerváltozás után közvetlenül nem voltak olyan nagy tekintélyű politikusok, akik nem az állampárti múltban szerezték volna tapasztalataikat. Kumin Ferenc úgy gondolja, 22 évvel később ez az indok már nem érvényes, mert már eltelt elég idő ahhoz, hogy a politika világában többen is komoly tekintélyt szerezzenek maguknak.

Az elemző utóbbi személyek közé sorolta Áder Jánost is, aki szavai alapján „egyértelműen a magyarországi jobbközépről érkező vezető lesz”, ami azt vonja maga után, hogy Schmitt Pálhoz hasonlóan „vélhetően nem lesz ellenséges” a jelenlegi kormánytöbbséggel szemben.

Kumin Ferenc ebből kiindulva a köztársasági elnöki politikai vétó alkalmazása területén sem vár jelentős elmozdulást Schmitt Pál gyakorlatához képest. A Századvég vezető elemzője nem tartja valószínűnek, hogy az új államfő egyet nem értése miatt visszaküldjön az Országgyűlésnek már elfogadott törvényeket. Nem zárható ki azonban szerinte az alkotmányossági vétó, vagyis egy-egy a Ház által elfogadott jogszabály Alkotmánybíróság elé utalása, amit – mint emlékeztetett – az első Orbán-kormány által támogatott Mádl Ferenc is többször megtett, azokban az esetekben, amikor alkotmányossági szempontból nem tartott megfelelőnek egyes rendelkezéseket.

Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője szerint a köztársasági elnöknek gyenge közjogi pozíciója van, így inkább csak szimbolikus tetteivel hívhatja fel magára a figyelmet. Az elemző úgy véli, az államfőket leginkább autonómiájuk mértéke alapján lehet megkülönböztetni, szerinte egy ilyen szempontú skálán Sólyom László jelenti az egyik végpontot, míg a másikon Schmitt Pál található, aki – folytatta – „nem árult zsákbamacskát” és közölte, nem fog alkalmazni rendelkezésére álló eszközöket a parlamenttel szemben. Áder János „valamelyest autonómabb, mint Schmitt Pál”, de személyében mégiscsak egy olyan hivatásos politikusról beszélünk, aki a Fidesz „alapító atyái” mellé sorolható – hangsúlyozta Magyar Kornélia, kiemelve, hogy a Fidesz jelöltjének így nem kérdőjelezhető meg a lojalitása, noha korábban személyes konfliktusai is voltak Orbán Viktorral.

Mint mondta, Áder János talán visszaküld majd egy-két elfogadott javaslatot az Országgyűlésnek, de ennek várhatóan csak szimbolikus, a köztársasági elnöki hivatal tekintélyének növelő hatása lesz. Magyar Kornélia úgy gondolja, a kormánytöbbségnek olyan államfőre van szüksége, aki „nem önjáró, nem kukacoskodik” olyan törvényjavaslatok elfogadása esetén, amikor sokan és élesen támadják a Fidesz-többséget. Emlékeztetett továbbá arra az eshetőségre is, hogy Áder János egy új, esetleg más összetételű következő parlamenti ciklus alatt akár éppen ezzel ellentétes szerepet is felvehet, így például a költségvetés el nem fogadása esetén akár az Országgyűlés feloszlatásának kimondására is lehetősége lehet.

Magyar Kornélia „szürke, halk szavú” politikusként jellemezte Áder Jánost, aki szerinte ebből következően inkább „visszahúzódó típusú” államfő lehet majd. „Kicsit talán az lehet majd az érzésünk, hogy nincs is köztársasági elnökünk” – fűzte hozzá. Kumin Ferenc ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni Áder János eddig megtapasztalt politikai karakteréből, hiszen ismert képességei, szakmai tudása és politikai tapasztalata alapján akár egy aktív, egyedi, csak rá jellemző államfői szerepfelfogás megvalósítására is meglesz a lehetősége.

Forrás: mti

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top