A bambuszt tartják a közeljövő csúcsnövényének, amelyből textíliát és építményt egyaránt lehet készíteni. Ezek mellett kiváló szén-dioxid elnyelő tulajdonsága segíti az üvegházhatás csökkentését, és nem mellékesen munkát ad a világ szegényebb országaiban élőknek.
A bambuszról alkotott kép változáson megy keresztül, sokan a 21. század fájának nevezik. Manapság másfélezer felhasználási módja ismert, a zoknitól a kiváló teherbíró képességét kihasználó építészeti megoldásokig – olvasható a BBC hírszolgálatának honlapján. „A mezőtől az erdőn át az üzemig és a kereskedőig, a tervezőirodától a laboratóriumig, az egyetemektől a politikai hatalmat birtoklókig egyre többen tisztában vannak ezzel a megújuló erőforrással. A bambusz az elmúlt évtized fő gazdasági növényévé vált” – hangoztatta Michael Abadie, a Bambusz Világszervezet tavaly megválasztott elnöke.
A – mára hazánkban is jól ismert – növény feldolgozásában használt új technológiák és az ipari feldolgozás nagy változásokat hozott, és valódi verseny kezdődött a nyugati fapiacokon. Egyes becslések szerint manapság a bambuszpiac nagysága eléri a tíz milliárd amerikai dollárt, ami – a világszövetség szerint – öt éven belül megduplázódik. A bambusz a világ leggyorsabban növekvő növénye, négy-öt év után évente lehet aratni, ellentétben a trópusi keményfákkal, amelyeket sok évvel később csak egyszer lehet kivágni. A fejlődő világ is felismerte az ebben rejlő lehetőségeket. Nicaragua keleti részén a helyi lakosok nagy része korábban értéktelen növénynek tekintette a bambuszt, most már azonban új ültetvények növekednek a térségben.
A hosszú ideje bambusztermesztő nagyhatalomnak számító Kína sikeresen kiaknázta a növekvő keresletből adódó lehetőségeket. Ám Nicaraguát csak egy keskeny karibi folyosó választja el attól, hogy a bambuszt az Egyesült Államok óriási piacára eljuttassa. Mindezek mellett a bambusztermesztés pozitív hatással van a helyi mezőgazdasági munkások helyzetére is: sok – korábban munkanélküli – embernek, köztük nőknek is megélhetést biztosít, így többeknek már nem kell Costa Ricában munkát vállalniuk.
A világ első bambuszkötvényét a brit EcoPlanet Bamboo nevű cég gondolta ki, amely a nicaraguai Rio Kama ültetvény tulajdonosa. A legnagyobb értékű, ötvenezer dolláros kötvények megvásárlói azt várják, hogy befektetésüket 15 év alatt 500 százalékon realizálhatják. Főként kisebb országok esetében viszont fennáll a veszélye annak, hogy a bambusztermesztésből származó jövedelmek csábító ereje miatt monokultúrák alakulnak ki. Emellett a bambuszkultúrákat olyan természetes veszélyek is fenyegetik, mint az áradások, vagy a kártevők.
A bambusz a perjefélék családjába tartozó évelő, örökzöld növény. Több mint ezer faja ismert. Fő előfordulási helyük Északkelet-Ázsiától Délkelet-Ázsián át egészen Északkelet-Ausztráliáig terjed. Ugyan a fűfélék családjába tartozik, sokan mégis bambuszfáról beszélnek, mivel némely faj megfelelő körülmények között akár húsz méternél is magasabbra nő.
Forrás: MTI