Tóth István régi malmöi ismerősöm. Gyakran találkozunk a malmöi magyar klubok programjain. Sokan dicsérik. Mit is tudunk róla? Megtudjuk az alábbi beszélgetésből:
Tóth István, a malmöi Hungaroclub és a Pannónia Klub egyik alapítója. Az előbbiekben titkárként, a Pannónia Klubban alelnökként vette ki a részét a munkából. A Cimbora svéd-magyar diáktábor vezetője is volt. Ma Kristianstadban, a Dél-svédországi Magyar Otthonban pénztáros.
„Szeretem Svédországot – mondja István. Az élet itt békés, kiszámítható, tervezhető.
Jól tudjuk, a megtervezett dolgok általában sikeresek. Szabad a vallásgyakorlás.
A svéd-magyar protestáns egyháznak van gyülekezete Malmöben, Göteborgban, Helsingborgban, Stockholmban és még legalább húsz más helyen. A katolikus egyház hívei, papjai nyolcvan százalékban bevándorlók. Zsidó hitközség Malmöben, Stockholmban Norrköpingben, Göteborgban van.
Svédországnál különb országot sehol sem találtam volna széles e világon. Svédország befogadott, nyelvoktatásban részesített, munkát, erkölcsi -és anyagi biztonságot nyújtott a számomra. Svéd és külföldi írások gyakran így emlegetik Svédországot: minta ország, a béke bajnoka, a szabad ég alatti élet földje…”
Hogyan került Svédországba?
-1967-ben a Csepel Autógyár diszpécsere voltam Magyarországon. Akkor még egy bécsi bevásárló úthoz is kellett a gyár engedélye, ajánlása. Ezt nem kaptam meg. Ez adott egy olyan lökést, hogy más országba éljek, ahol nincsenek ilyen értelmetlen korlátozások. Svédországot választottam!
Hol dolgozott Svédországban?
Iskolai tanulmányaim után dolgoztam pár helyen különböző beosztásban, -28 évig dolgoztam Linhamnban, a Benzinpumpa Gyárban. Felelősségteljes minőség biztosító irányító munka volt. Lehetőséget adott számomra, hogy magas szintű oktatásban elsajátítsam a minőség-ellenőrzés tudományát. Szerettem ezt a munkát, több éves anyaggyűjtés eredményeként benzinpumpa múzeumot is alapítottam Malmöben. Jacob Ljungmans gyáralapítóra és az itt töltött évekre szívesen emlékszem. Ma már a gyár nyugdíjasa vagyok.
Mivel tölti szabadidejét?
-Nagyon szeretek utazni. Azon kívül, hogy rendszeresen haza látogatok, jártam a legtöbb európai országban, ezen kívül Egyiptomban, Tunéziában, Kínában, az Amerikai Egyesült Államokban, Indiában, Kanadában, Brazíliában. Útjaimról a svéd klubokban sikeres előadásokat tartottam. Szeretek kirándulni, sátorozni, motorozni, kerékpározni, horgászni, kedvelem az emberi kapcsolatokat és így amióta nyugdíjas vagyok, alig van szabadidőm. Nem is tudom, hogy volt időm korábban dolgozni?
Miért lett Svédországban „magyar ügyvivő”?
-Kezdetben a svéd nyelvtudás hiánya miatt kerestem magyar honfitársaim társaságát. Hamarosan sok barátra találtam. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a magyar szülök nem beszélnek gyermekeikkel magyarul. Tenni akartam, hogy ez ne így legyen. Bekapcsolódtam a svéd magyar klubok életébe. Szorgalmaztam az anyaországgal való folyamatos kapcsolattartást, kulturális, gazdasági, élelmiszer ipari, turisztikai területeken.
Melyek a további tervei?
Tevékenykedem továbbra is a ”Dél-svédországi Magyar Otthon”-ban mint pénztáros. Folytatni kívánom a megkezdett Kalonda kongresszus sorozatot, a külhoni magyar kisebbség jogai védelmében, amelyet egy autonómia létrejötte koronáz majd meg. Az őszi kongresszust 2011 októberében Budapesten a „Rákóczi Egyesület” védnöksége alatt rendeztük. A”Svédországi Magyarok Országos Szövetségét” a legjobb tudásom szerint támogatom, következetesen ápolva a magyar nyelvet, kultúrát és az anyaországi kapcsolatokat.

