A székelykapuk megmentéséért Európa Nostra-díjjal kitüntetett máréfalvi Kovács Piroska az MTI-nek elmondta, annak örvend leginkább, hogy a díj által Székelyföldre irányul a világ figyelme.
„Azért vagyok boldog, hogy a székelykapu és Székelyföld híre a díj által is bejárja a világot” – mondta Kovács Piroska, aki 1987-es nyugdíjazásáig szülőfalujában, a Székelyudvarhely szomszédságában fekvő Máréfalván dolgozott magyartanárként és iskolaigazgatóként.
Mint felidézte, az 1970-es években kezdte rajzolni, felmérni a máréfalvi székelykapukat, nyugdíjba vonulása után pedig a kapumentés vált a fő foglalkozásává. Megalapította a KŐLIK Hagyományőrző Művelődési Egyesületet, amely az értékmentést állította tevékenysége középpontjába.
A marosvásárhelyi Mentor kiadó 2000-ben kiadta a Székelykapuk Máréfalván című könyvét, amely valamennyi máréfalvi kapu leírását tartalmazza. Azután két év alatt bejárta a Székelyudvarhely környéki falvakat, és a vidék valamennyi székelykapujának elkészítette az adatlapját.
Egy-egy adatlap a kapu fényképei mellett a kapu leírását, a kapu feliratát, készítőjének az adatait, a tulajdonos adatait tartalmazza, de emellett „a kapu sorsát” is igyekszik feldolgozni. A felgyűjtött anyagot digitalizált változatban az Elődeink hagyatéka című CD-n adta ki, amelyen 200 körüli udvarhelyszéki kapu leírása található meg.
„Nemcsak néprajzosként tettem a dolgom, a kapumentést ennél többnek éreztem. Próbáltam meggyőzni a kapuk tulajdonosait: ne bontsák le, ne dobják ki értékeiket, mint holmi kacatot” – idézte fel Kovács Piroska.
Munkája a Hargita megyei önkormányzat támogatásával 2009-től az egész megyére kiterjedt. Tavaly októberben a legrégebbi Hargita megyei székelykapu felújítását irányította Csíkszentgyörgyön. A kaput 1775-ben állították.
Az MTI kérdésére, hogy van-e kedvenc kapuja, azt válaszolta: „Ha valakinek sok gyermeke van, lehet-e kedvenc ezek között?” Aztán mégis hozzátette, Máréfalván van egy kapu, amelyet a dédnagyapja állíttatott 1896-ban. „Amikor arra járok, még meg is simogatom” – vallotta elérzékenyülten a néprajzkutató.
Hozzátette: a székelykapu egykor státusszimbólum volt. A falu módos gazdái a lehetőségeik szerint állítottak kaput maguknak. Úgy vélte, ma a székelykapu több mint státusszimbólum, „nemzeti önazonosságunk szimbóluma”.
Kovács Piroskát a Hargita megyei önkormányzat terjesztette fel az Európa Nostra-díjra. Borboly Csaba megyei tanácselnök az MTI-nek elmondta: Székelyföldön nagyon jó példái vannak annak, hogy miként lehet szerényen, csendben tenni a közösségért. „Piroska néni a székelykapuk megvédésére irányuló mozgalom elindításával beírta a nevét a Székelyföld történetébe” – nyilatkozta Borboly Csaba.
Forrás: mti