Tortát sütni időigényes elfoglaltság, de hogy valaki hónapokat töltsön csak az alapanyagok összeállításával, majd heteket az egyszer már elkészített finomság tökéletesítésével, az számomra túlzásnak tűnik.
Szoljár Csaba, a gödöllői Solier Cukrászda üzletvezetője cáfol. „Muszáj időt és energiát nem kímélve a lehető legtökéletesebbet alkotni, pláne, ha a városomhoz valaha kötődő legismertebb hölgyek kedvenc finomságainak életre keltése a feladat” – mondja.
A Blaha Lujza, Mária Valéria, Léda, Erzsébet királyné és Mária Terézia nevével fémjelzett torták a gödöllői Nők éve rendezvénysorozat alkalmából „születtek meg” a polgármester kérésére.
– Csodálkozott Gémesi György rendelésén? Egy polgármestertől meglehetősen szokatlan, hogy bokros teendői mellett gasztronómiai küldetést is teljesítsen.
– Ha ezt a kérdést tavaly tette volna fel, akkor csodálkozással vegyes büszkeséggel válaszoltam volna rá. Egy éve a barokk jegyében indult programsorozat a városban, és mivel a polgármester szerette volna valamilyen ínyencséggel is emlékezetessé tenni a rendezvényeket, felkért: készítsem el Grassalkovich Antal és Mária Terézia valamikori kedvenc csemegéjének „modern” változatát. Az ötlet egyedi, mondhatni meghökkentő, így valóban meglepetésként hatott csapatunkra a dolog. Büszkeséget azért éreztünk, mert ezzel a gesztussal a város vezetője tulajdonképpen az eddigi munkánkat, kísérletező kedvünket díjazta.
– A gödöllői kastély híres lakóinak nevét viselő két torta – emlékszem – nagy sikert aratott. Most újabb tematikus rendezvénysorozat előtt állunk: a városhoz valaha kötődő híres hölgyek körül „forog a világ” március 10-étől. Szinte magától értetődő volt az újabb felkérés?
– Fogalmazzunk úgy: számítottunk rá, vártuk az ismételt kihívást. Most nem két, hanem öt tortakülönlegesség elkészítése volt a feladat. Ebből az egyik a tavaly már bemutatott Mária Terézia torta, amely most némi „ráncfelvarráson” átesve, kissé más külsővel kápráztatja majd el az édességek kedvelőit.
– Blaha Lujza, Mária Valéria, Erzsébet királyné (Sisi) és Léda (Brüll Adél) kedvenc csemegéinek „újragondolásához”, megformálásához hogyan kezdtek hozzá?
– A tényleges „alkotást” alapos kutatómunka előzte meg. Hónapokon át bújtuk a könyvtárakban az idevonatkozó szakirodalmat, de kapaszkodókat kerestünk a városi múzeumban és az interneten is. Tanulmányoztuk az érintett korok sajátosságait, az egykori szakácskönyveket, a múlt századok ízvilágát, receptúráit, és természetesen a már említett híres hölgyek kedvenc édességeit is „nagyító alá tettük”.
– A bőséges ismeretanyaggal felvértezve az alapanyagok összeválogatása, a sütés és a díszítés már csupán gyerekjáték volt?
– No nem egészen! A kapott információkból gyakorlatilag szabad asszociációval születtek meg a női torták, ám végleges ízüket, formájukat csak többhetes tesztelés után nyerték el. Cukrászdánkban egy ideje már kaphatóak ezek az édességek, és vendégeink most is nagy lelkesedéssel mondták el véleményüket róluk. Az ünnepélyes bemutatásra március 10-én, a Blaha Lujza kiállítás megnyitóján, a Nők éve tematikus rendezvénysorozat első napján kerül sor a városi múzeumban.
– Ne csigázzuk tovább a kedélyeket, lássuk a finomságokat közelről, belülről is!
– A Blaha Lujza torta eredetijét állítólag egy – sajnos meg nem nevezett – szabadkai cukrászmester kreálta a nemzet csalogányának esküvőjére. A művésznőnek egyébként a XIX. század végén több mint egy évtizedig volt nyaralója Gödöllőn, úgyhogy a nagyasszony bőven adott alkalmat a helyieknek arra, hogy kiismerjék étkezési szokásait, ízlését. Megtudtuk, hogy Blaha Lujza főként a mandulás, málnás, meggyes linzereket kedvelte, ez volt tehát számunkra az alap.
– Hogyan állt össze a művésznő nevét viselő torta?
– A finom, enyhén mandulás ízű linzer lapokat házi készítésű málnás meggylekvárral töltöttük meg, a torta tetejét málnás fehércsokoládéval vontuk be, oldalát pedig mandulával „paníroztuk”.
– Tehát egy akár hagyományosnak is nevezhető édesség született, amelyet valószínűleg mindenki kedvelni fog. Kíváncsi lennék rá, hogy milyen ízvilágot párosítottak Ferenc József és Erzsébet királyné legkisebb gyermekéhez, Mária Valériához?
– A lakosság körében „egyetlennek” nevezett Mária Valéria a bécsi udvarban kedvelte meg az akkoriban újdonságnak számító Sacher tortát, de a gesztenyés édességeket is szerette, ezért ezt a két ízvilágot ötvöztük. A Mária Valéria torta mai változatában puha, gesztenyés piskóta lapok keretezik a pikánsan savanykás sárgabarack habot. A gyümölcsnek és a csokoládés – sacheres – „beütésnek”köszönhetően izgalmas, könnyed sütemény született.
– Erzsébet királynéról, a legendás Sisiről számos legenda maradt fenn. Ezek egyike, hogy szívesen fogyasztott ibolyavirággal ízesített fagylaltot és parfét. Gondolom, nem maradhatott ki az ibolyaíz a nevét viselő emléktortából sem.
– Az ibolyát most mellőztük, ám a másik két kedvencet, az epret és a kókuszt előszeretettel alkalmaztuk. A Sisi torta nőies és könnyed, valóságos ízbomba. Benne több rétegben eper- és kókuszhab, kókuszos tészta, roppanós kókusz, eperzselé és más nemes alapanyagok váltakoznak.
– Ha Sisi könnyedségre, akkor az Adyval feszült szerelmi viszonyt ápoló Léda (Brüll Adél) nyilván bonyolultabb kompozícióra ihlette Önt és csapatát…
– Mivel Léda nagyváradi, zsidó származású asszony volt, aki később férjével Párizsban telepedett le – itt ismerte meg Adyt -, majd élete utolsó szakaszát Gödöllőn élte le, tortája megalkotásánál a zsidó hagyományokat és Párizs könnyedségét vettük figyelembe. A sütemény alapját egy sűrű csokoládés, mákos-almás piskótatészta adja, melyet könnyű diókrém, sacher piskóta és légies kávéhab tesz izgalmassá.
– Említette, hogy a tavaly már debütált Mária Terézia tortán csak „ráncfelvarrást” hajtottak végre. Mi maradt az akkori ízből?
– A tobzódó barokk ízvilág. Gödöllő híres hölgye ugyanúgy szerette a tokaji borokat, mint a csokoládét, az aszalt és friss gyümölcsöket, illetve a mandulás, mézes, fűszeres süteményeket, így ez esetben tényleg szabadjára engedhettük cukrász fantáziánkat. A végeredmény egy lágy, mézes-fűszeres, muskotályos borhabos, almás-körtés raguval dúsított „kavalkád” lett. Az alapízek közé számos fűszerből is vegyítettünk picit: egyebek mellett fahéj, szegfűszeg, szerecsendió, ánizs, gyömbér, kardamon, szegfűbors, koriander, édeskömény és bors szerepel a receptúrában.
– Miután képzeletben degeszre ettük magunkat e finomságokkal, ejtsünk pár szót a torták alkotóiról is. Cukrász famíliába született, vagy egyedül találta ki, és hozta létre üzletét?
– Ez egy első generációs cukrászda, ami azt jelenti, hogy húsz évvel ezelőtt magam hoztam létre, és vezetem azóta is az üzletet, de a családtagok – szülők, testvérek – is besegítenek. Ahogy álmaiban sok gyerek rendőrnek vagy tűzoltónak látja önmagát, én mindig is a sütögetéshez vonzódtam. Tizenkilenc évesen kezdtem komolyabban foglalkozni a szakmával – ez lett belőle…
Szoljár Csaba hozzátette, hogy a gödöllői Solier cukrászda-étteremben hat felszolgáló foglalkozik a vendégekkel, a többiek a „háttérben” dolgoznak. Jómaga – amellett, hogy figyeli az üzletmenetet, és be is kapcsolódik a napi teendőkbe – elsősorban az innovációra és a reklámra összpontosít.
A március 10-én a nagy nyilvánosságnak is bemutatandó 16 szeletes női torták további sorsával kapcsolatban elárulta, hogy körülbelül év végéig csak náluk kaphatóak majd ezek a finomságok, de aztán közzéteszik a recepteket.
Hogy ki mennyit változtat rajtuk, az nemcsak szakmai, hanem lelkiismereti kérdés is.
Forrás: mti