Évszázadokon át királyok, királynék és hercegek sóvárogtak érte, szövetséget kovácsolt országok között, de volt, hogy a koronás fők adósságukat rendezték vele: hamarosan pedig kalapács alá kerül az a szépséges gyémánt, amelyet a Beau Sancy néven ismer a világ.
A vastag pénztárcájú vevők május 15-én tehetnek szert a drágakőre a Sotheby’s genfi árverésén. Az aukciós ház szerint a Beau Sancy az egyik legfontosabb történelmi gyémánt, amely valaha licitre kerül.
A körte alakúra csiszolt 35 karátos gyémánt egykor Frigyes porosz uralkodóé is volt. Értékét most 2-4 millió dollárra – 430-860 millió forintnak megfelelő összegre – taksálják.
„Számomra ez a kő igencsak viharos történelmi események túlélőjének számít” – fogalmazott David Bennett, a Sotheby’s ékszerekkel foglalkozó európai és közel-keleti részlegének feje.
Az árverés iránti érdeklődést növelheti, hogy királyok kincstárából származó drágakövek igen ritkán kerülnek kalapács alá. „Az én pályafutásomban ez abszolút kivételesnek számít” – jegyezte meg a szakember, akinek munkáját amúgy páratlan sikerek fémjelzik. 2010-ben árverési rekordnak számító 46,2 millió dollárért adott el egy rózsaszín gyémántot.
A Beau Sancy igen ritka kő, ezért szerinte nehéz pontosan felbecsülni az értékét. A gyémánt India bányáiból származik, Golkonda közelében került elő. Első birtokosa Nicolas de Harlay, Sancy ura volt, innen a kő neve. A francia udvarban igen népszerű nemes hazája nagykövete volt a bizánci udvarnál az 1500-as években, akkoriban és ott tett szert a gyémántra. Később – 1604-ben – IV. Henrik francia király 75 ezer fontért megvette feleségének, Medici Máriának.
A Sotheby’s szerint a királyné régóta sóvárgott a sárga gyémánt után, különösen, miután tudomást szerzett arról, hogy Harlay eladott egy még nagyobbat I. Jakab angol királynak. Azt a követ Sancy néven ismerik, és manapság a Louvre gyűjteményében őrzik.
IV. Henrik 1610-ben merénylet áldozata lett, a királyné pedig hatalmi harcokba keveredett fiával, XIII. Lajossal. Máriának végül száműzetés lett a sorsa, dicstelenül távozott az udvarból. Németalföldre ment, és hogy rendezze adósságait, eladták javait, beleértve a gyémántot, a Beau Sancyt is. A követ Orániai Frigyes vette meg 80 ezer forintért, ez az összeg volt a legnagyobb államháztartási tétel 1641-ben.
Ugyanabban az évben a gyémánt „házasságszerző” lett, segítségével hozták tető alá a Frigyes fia, Vilmos és Mária, I. Károly angol király lánya közötti frigyet. Mária 1660-ban bekövetkezett halála után a követ ismét adósságrendezésre fordították, 1677-ben azonban újra felbukkant az Orániai-ház kincstárában, miután III. Vilmos házasságot kötött az angol II. Máriával.
A pár 1689-ben foglalta el az angol trónt, a Beau Sancy pedig helyét a királyné gyűjteményében. A Vilmos és Mária frigyéből származó gyerekek azonban mind halva születtek, így a kő örökös híján visszakerült Hollandiába. 1702-ben a porosz uralkodó családé lett, fő ékeként szolgált az új koronának. Drámai története azonban nem ért véget: Berlinben őrizték még azután is, hogy az utolsó német uralkodó 1918-ban elhagyta az országot. A második világháború végén elszállították, hogy biztonságban legyen, brit csapatok találtak rá, hogy aztán visszavigyék az egykori porosz királyok birtokára. Azóta ott pihent.
InfoRádió / MTI