Elhunyt Cselőtei László akadémikus, Állami Díjas kertészmérnök

Életének 88. évében szerdán elhunyt Cselőtei László Állami Díjas kertészmérnök, az MTA rendes tagja, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem egykori rektora – tudatta szerdán az MTI-vel a Magyar Tudományos Akadémia.
Cselőtei László „az elmúlt fél évszázadban a magyar agártudomány meghatározó alakjává vált. A többszörösen kitüntetett kutatóprofesszor a zöldségtermesztés, az öntözés és az egyes zöldségfélék vízhasznosítás-vizsgálatának elismert szakértője volt. Egyike volt azoknak az iskolateremtő tanáregyéniségeknek, akiknek szakmai és pedagógiai munkája nyomán elindult Magyarországon a mezőgazdaság fejlődése” –  olvasható az MTA honlapján (www.mta.hu).
    Cselőtei László 1925-ben született Rákospalotán. Egyetemi tanulmányait a budapesti Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdasági Karán folytatta, ahol 1947-ben szerzett diplomát. 1954-62 a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) tanszékvezető egyetemi docense, 1962-94 között egyetemi tanára, 1994-től kutatóprofesszor, majd professor emeritus volt. Harmincöt éves korában, 1960-ban választották a GATE mezőgazdasági karának dékánjává, a posztot két éven át töltötte be, 1978-81 között pedig Cselőtei László az egyetem rektora volt.
    Fő kutatási területe az öntözés, a zöldségtermesztés, valamint egyes zöldségfélék vízhasznosításának vizsgálata volt. A környezeti tényezőknek a növények vízforgalmára, illetve az eltérő vízellátásnak a termelésre és a terméskomponensek alakulására gyakorolt hatását vizsgálva hozzájárult egyes zöldség-, illetve kertészeti növények öntözési rendjének megalapozásához, valamint új termelési technológiák kifejlesztéséhez. Több publikációjában foglalkozott a kertészet fejlesztésének tudományos koncepciójával, kertészettudományi egyetemi tankönyvek, illetve jegyzetek szerzője, szerkesztője volt.    
    A tudós 1955-ben szerezte meg a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot, tíz évvel később, 1965-ben pedig a doktori fokozatot. Cselőtei Lászlót 1970-ben választotta levelező tagjává a Magyar Tudományos Akadémia, 1976-ban az MTA rendes tagja lett.
     Munkásságát egyebek közt Akadémiai Díjjal (1964), Entz Ferenc-emlékéremmel (1970), Állami Díjjal (1988), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével (1995) és Hazám Díjjal (2005) ismerték el.