Űzték a telet, elbúcsúztatták a farsangot a mohai tikverőzők; a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékében szereplő, legalább egy évszázada élő húshagyó keddi alakoskodó népszokásra több százan voltak kíváncsiak.
A Fejér megyei falucska főutcája már kora délelőtt megtelt a kíváncsiskodókkal: a környékről és távolabbi településekről külön buszokon érkezett gyerekek és felnőttek várták, hogy megkezdődjön a mulatság. A jellegzetes álarcot és színes szalagokból összetákolt gúnyát viselő, valamint babos kendős, kosarat cipelő tojásszedő lánynak öltözött fiatalok, élükön a ruhájában tekintélyes mennyiségű szalmát cipelő „szóma-törökkel”, hangos
kiáltozással járták be a község utcáit. Bezörgettek a portákra, berontottak a baromfiudvarokba, „termékenység varázsló” korommal kenték be a tyúkokat, s zsákmányként magukkal vitték a napi tojástermést.
A koromból nemcsak a szárnyas jószágoknak, hanem a fehérnépeknek, sőt a falun átautózóknak is kijutott.
Máig nem tudni, hogy a farsangbúcsúztató kormozás szokása honnan ered. A falubeliek szerint valószínű, hogy évtizedekkel ezelőtt egy tréfáskedvű legény akarta azzal fokozni a jó hangulatot, hogy fekete kézzel simogatta meg a lányokat. Az ötletnek nagy sikere volt, s a kormozás ma már elmaradhatatlan része a mohai tikverőzésnek.
A fekete nyomokat hagyó simogatásokért jutalom jár a tikverőzőknek: az évszázados szokás szerint ezúttal is sonkaszeletekkel, kolbásszal rakták tele a kosarukat, s farsangi fánkkal, üdítővel, borral vendégelték meg őket. A „zsákmányt” este közös rántotta lakomán fogyasztják el a fiatalok.
A mohaiak nemcsak a látványos programmal, hanem frissen sütött fánkkal, forró teával is várták a tikverőzésre érkezőket. A háziasszonyok már hajnalban megkezdték a tészta készítését, s az első turistacsoportok érkezéséig 1500 szalagos fánkot sütöttek és kínáltak a vendégeknek.
Forrás: mti