A görög mentőprogram „messze letért” a kívánt pályáról, és Görögországnak egy újabb, harmadik segélycsomagra lehet szüksége a most formálódó második kifutása után – áll egy „szigorúan bizalmas” jelentésben, amelyből a keddi Financial Times idézett.
A londoni gazdasági napilap által megszerzett tízoldalas adósságfenntarthatósági elemzés szerint – amelyet az euróövezeti pénzügyminiszterek számára állítottak össze – a Görögországra kirótt takarékossági intézkedések még a legderűlátóbb forgatókönyv alapján is olyan mély recesszió kockázatával járnak, hogy Görögország a hároméves új segélyprogram végéig sem lesz képes kikapaszkodni az adósságveremből.
A Financial Times által látott jelentés szerint a segélyprogram két fő eleme esetleg éppen a kitűzött célok elérését teheti lehetetlenné: a Görögországra kényszerített megszorítások a gazdaság súlyos mértékű meggyengítése miatt az adósságráta emelkedését okozhatják, másrészt a 200 milliárd eurós adósságátrendezés – a jövőbeni magánbefektetők elriasztásával – megakadályozhatja, hogy Görögország „valaha is visszatérjen” a tőkepiacokra.
A jelentésben szereplő borúlátó forgatókönyv megvalósulása esetén a görög adósságráta a hazai össztermék (GDP) 160 százaléka lenne még 2020-ban is, vagyis messze meghaladná az IMF által célként kitűzött 120 százalékot – áll a Financial Times ismertetésében. E forgatókönyv alapján Görögországnak összesen 245 milliárd euró pénzügyi segítségre lenne szüksége, messze többre az euróövezet által használt alapeseti előrejelzésnél.
Londoni pénzügyi elemzők már eddig is valószínűtlennek tartották a kijelölt görög adósságráta-csökkentési ütemet.
A Moody’s Analytics – a hitelminősítői és pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző Moody’s Corporation cégcsoport londoni gazdaságelemző részlege – befektetőknek összeállított, minap Londonban ismertetett átfogó helyzetértékelésében „irreálisnak” nevezte azt a várakozását, hogy a hazai össztermékhez mért görög államadósság-ráta 2020-ig 120 százalékra csökkenhet.
A ház londoni szakértői szerint ehhez arra lenne szükség, hogy a görög államháztartás 2014-2016 között évente a GDP-érték 4,5 százalékának megfelelő elsődleges többlettel zárjon.
A Moody’s Analytics londoni közgazdászai szerint ez „drámai” változás lenne, tekintettel arra, hogy Görögország államháztartási egyenlege 2010 egészében még 5 százalékos GDP-arányos elsődleges hiányt mutatott.
A cég szerint a gyenge növekedési környezetben ezen nehéz lenne változtatni. A ház szakértői maguk is azt valószínűsítették, hogy Görögország nem tudja teljesíteni a 120 százalékos államadósság-célt, és további adósságátrendezésre és segítségre is szorulhat.
Forrás: mti