A Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete üdvözli, hogy a települések többsége nem vezeti be az ebadót, így nem segíti elő, hogy több kutya kerüljön az utcára, illetve menhelyre.
Sajnos már decembertől az ebadó hírének megjelenésétől megfigyelhető volt a gazdátlan ebek számának növekedése. Számos menhelyen januárra már nem volt hely több kóborkutya befogadására. A MÖSZ és a MEOE január elején kiadott közleménye után a helyi és országos sajtó is részletesebben foglakozott az ebadóval, és több önkormányzat is úgy nyilatkozott, hogy nem tervezik azt bevezetni. Megjegyzendő, hogy ebadót ma is fizetnek a kutyatulajdonosok, mégpedig a kötelező éves veszettség elleni védőoltás árában 260 forintot, amit az állatorvosok a kormányhivatalnak utalnak át. Nem tisztázott azonban, hogy ezt az összeget mire használja fel a kormányhivatal.
A MÖSZ és a MEOE támogat minden olyan kezdeményezést, ami a felelős állattartást biztosítja. Véleményük szerint egy olyan programot kell kidolgozni ami öt éven belül biztosítja, hogy minden kutya mikrochippel legyen ellátva, továbbá támogatni kell a tenyésztésre nem szánt ebek ivartalanítását. Csak ezt követően lehet ebrendészeti hozzájárulást bevezetni úgy, hogy annak következménye ne a kóbor- és oltatlan kutyák számának növekedése, hanem valóban az állatok jólétét elősegítő beruházások fedezete legyen. Átdolgozást igényel a törvény abból a szempontból is, hogy egyaránt alkalmas legyen a véletlen szaporulatok és a tenyésztési előírásoknak nem megfelelő szándékos kutyaszaporítás visszaszorítására is.
A cél érdekében a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete március 20-án konferenciát rendez, állatorvosok, menhelyek, önkormányzatok és ebtenyésztők részvételével, majd szakmai anyagot készítenek, amit a törvényalkotók részére is eljuttatnak.