– A Jobbik rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez azért, hogy az Országgyűlés megvitathassa az Európai Bizottságtól kapott „ultimátum” lehetséges következményeit – tájékoztatta az ellenzéki párt csütörtökön az MTI-t. Közlésük szerint Vona Gábor, a Jobbik elnöke és frakcióvezetője levélben fordult a többi képviselőcsoport vezetőjéhez, azt javasolva, hogy pénteken tartsanak előkészítő megbeszélést.
Vona Gábor levelében azt írta: Magyarország szuverenitását súlyos veszély fenyegeti, az ország „az Európai Unió brüsszeli központjától olyan fenyegető üzenetet kapott, amilyenre a szovjet csapatok kivonulása óta nem volt példa”. Hozzátette, hogy noha gyakran a Jobbik is élesen bírálja a kormány és a parlamenti többség döntéseit, elfogadhatatlannak tartják, hogy „külső hatalmi központokból akarja bárki is meghatározni Magyarország jövőbeli pályáját”. A frakcióvezető ezért kezdeményezi, hogy az Európai Bizottság által egyes jogszabályok visszavonására vagy módosítására szerdán „önkényesen, diktátumszerűen kimondott” egyhetes határidő lejárta előtt a parlament rendkívüli ülésen vitassa meg az „ultimátum” elfogadásának vagy elutasításának következményeit.
A rendkívüli ülés összehívásához a képviselők ötödének támogatása szükséges. A frakciók közötti egyeztetést Vona Gábor azért is kezdeményezte, mert a Jobbik egyedül nem képes ezt biztosítani.
Korábban az MSZP is rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett jövő hétfőre. A szocialisták azt javasolták, hogy az Országgyűlés a házszabálytól eltérve módosítsa az Európai Unió által kifogásolt jogszabályokat: a stabilitási és a jegybanktörvényt, a bírák nyugdíjazására vonatkozó szabályozást, és helyezze vissza jogkörébe az adatvédelmi biztost.
Az LMP előzőleg tudatta: akkor csatlakozik az MSZP kezdeményezéséhez, ha napirendre kerülhet két LMP-s törvénymódosító javaslat is.
A Jobbik viszont szerdán azt közölte: „ebben a formában és ezekkel a napirendi pontokkal” nem támogatja az MSZP indítványát.
A Fidesz-frakció pedig csakis egy olyan rendkívüli parlamenti ülés összehívását támogatná, amelyen a szocialisták tételesen elszámolnának arról, „hogyan és miért adósították el az országot” – közölte a kormánypárt frakcióigazgatója még kedden az MTI-vel.
Pia Ahrenkilde, José Manuel Barroso európai bizottsági elnök szóvivője az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerdai ülése után azt közölte: végső szakaszba jutott, de még nem zárult le teljesen az az elemzés, amelynek keretében az Európai Bizottság a nemrégiben elfogadott magyar törvényeket veti össze az Európai Unió jogi előírásaival. Január 17-i ülésén a biztosok testülete újra foglalkozik a témával.
Barroso szóvivője elmondta, hogy az elemző munkával néhány napon belül végeznek; s a dolgok jelenlegi állása szerint továbbra is erős aggodalmaik vannak azzal kapcsolatban, hogy egyes magyar törvények összeegyeztethetők-e az uniós joggal.
A szóvivő az aggályos területek közül kiemelte a jegybank függetlenségének ügyét, az igazságszolgáltatást érintő intézkedéseket, különösen azt, amely a bírák kötelező nyugdíjazási korhatárát 70 évről 62 évre szállította le, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségének kérdését.