– Tegyük-e hatásosabbá a fosszil-bázisú műtrágyán, gyom-, és rovarírtó- szereken, gombaölőkön alapuló mezőgazdaságot és bízzunk abban, hogy az orvostudomány fejlődésével ki tudjuk majd védeni az egészségkárosító hatásokat? Netán próbálkozzunk-e – a nagyüzemi termelés mellett – olyan új módszerekkel, mint a növények genetikai módosítása?
Vagy inkább próbáljuk meg a régebben is használt ökobarát módszereket a biotermelést felújítani és úgy továbbfejleszteni, hogy a biogazdálkodás a terméshozam csökkenése nélkül biztosítsa az emberiség egészséges táplálékát és jövőjét? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozott az a háromnapos kurzus, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) támogatásával a Kishantosi Vidékfejlesztési központban rendeztek meg. A nagy érdeklődéssel kísért szakmai előadássorozaton és tanácskozáson részt vett Ángyán József a tárca parlamenti államtitkára is.
– Kishantoson most egy asztalnál ülnek polgármesterek, önkormányzati képviselők, civil szerveztek vezetői, gazdák, akik képesek rá, hogy az országban sokfelé elvigyék azokat a gondolatokat, amelyek itt elhangzanak – fogalmazott Ács Sándorné vendéglátó Mezőföld Népfőiskolai Társaság titkára „Az új agrár és vidékfejlesztési politika alapjai és eszközei” címmel megtartott három napos tanácskozáson. Mint utalt rá Magyarországon az elmúlt években egy olyan politika az agrár és vidékfejlesztés érvényesült, amely nem segítette az ökogazdálkodás jelentőségének megértését. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy többségükben sem a gazdák, sem a fogyasztók nincsenek még tisztában a kérdéssel. Pedig rendelkezünk megfelelő szakemberekkel, az ellenőrző és tanúsító szervezetekkel és a termőhelyi adottságok is alkalmasak az ökológai gazdálkodásra. Nem csoda, hogy mindössze 130 ezer hektáron gazdálkodunk ökológiai módon. Vagyis az elmúlt öt évben ökológai gazdálkodás nálunk az európai országokkal ellentétben inkább visszafejlődött.
– A nagyüzemi mezőgazdasági termelési módszerek, ahol a nagymennyiségű olcsó, de nem minőségi élelmiszer előállítás a cél, aminél nagyobb profitért, szöges ellentétben áll azzal, amire a fogyasztónak valójában szüksége van- hívta fel a figyelmet Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetőnője.
Dr. Barducz Zsuzsanna a MTA doktora a táplálkozástudomány professzora az egészséges táplálék előállítása és a gazdasági szempontok ellentéte erősödésének kezdetét 40-es évek elejére tette előadásában, mondván a második világháborúban folyatott ideggáz termelés során megmaradt vegyszereket kezdték a nagyüzemi mezőgazdaság használatába állítani. A legújabb kori agrárium változásaiban fontos szerepet játszott még a gépesítés, a hibridmagok használata a nagyfokú vegyszerhasználat, és ehhez jött még az intenzív állattartás.
A vegyszerhasználat hatására nőtt ugyan megtermelt mennyiség, de az intenzív mezőgazdaság módszerek tápanyagcsökkenéshez vezettek, s ez már az ötvenes években nyilván való volt.
– Most 60 évvel később még mindig nem beszélünk erről. Mintha elfeledkeztünk volna arról is, hogy mezőgazdaság rendeltetése az emberek megélhetése mellett, az egészséges élelmiszert állítása lenne. Hiszen ha csak a csirkét vesszük alapul a tojástól a csirke 5 hét alatt jut el a vágóhídra illetve a boltokba. Ez idő alatt nincs elég idő arra, hogy az izom megnövekedjen az állatban, az állatnak nincs mozgástere. Ennek eredményeképpen kétszer annyi zsír van a csirkehúsban, mint 1940-ben.
A mezőgazdaság intenzifikálásával a tápanyagot tulajdonképpen fokozatosan „kivonták” az élelmiszerekből, azokat mesterségesen dúsítják vitaminokkal, gyógyszerekkel. A burgonya kanadai adatok szerint elvesztette az összes A vitamintartalmát, a C-vitamin 57, százalékát.
A szervezet működésének szabályozáshoz szükséges anyagok sokkal kisebb mennyiségben kerülnek be a szervezetbe, és emiatt az nem tud normálisan funkcionálni, és emiatt
A WHO szerint az összes betegség 40 százaléka közvetlenül a táplálkozással függ össze, a másik 40 százaléka pedig közvetve.
Ángyán József a szakmai találkozó másnapján arról beszélt, hogy kedvezőbbé teszik az ökológiai gazdálkodás jogi feltételeit, és újra szeretnék indítani az agrár-környezetgazdálkodási programot, mert, abból sokan kiszorultak. Az ökogazdálkodás ugyanis érdemes arra, hogy közpénzekből segítsék, mert megfelel a minőségi, szermaradvány-mentes élelmiszereket előállító, környezeti egyensúlyt fenntartó, és megélhetést nyújtó helyi gazdaság feltételeinek.
A támogatási rendszer inkább a tőkebefektetési társaságokat támogatta. Az előző kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv 1400 milliárd forintos, hétéves keretének körülbelül 80 százalékát elköltötte olyan célokra, amelyek a nagytőke beruházásait szolgálták, és kevés pénz maradt azokra a jogcímekre, amelyek a mezőgazdaságnak ezeket a teljesítményeit fizetik meg
Ángyán József jelezte: olyan integrált vidékfejlesztési program megvalósítása a cél, amely a természeti erőforrás-gazdálkodás, a mezőgazdaság és a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozások együttes tevékenységén keresztül széles rétegeknek nyújt esélyt a felemelkedésre. Hozzátette: egyúttal a stratégia lehetőséget teremt a természeti értékek, tájak és az élhető környezet fenntartására, a kis településeken élők életminőségének javítására, valamint a vidéki élet vonzerejének helyreállítására.
A VM parlamenti államtitkára megerősítette, hogy csak az a mezőgazdaság lehet sikeres, amely figyelembe veszi a helyi sajátosságokat, alkalmazkodik a táj adottságaihoz, továbbá kihasználja a biológiai sokszínűség lehetőségét is.
Fáy Attila, fiatal borsod megyei gazda úgy vélekedett, hogy a gazdálkodók által elvárt intézkedések legtöbbje egy fillérbe sem kerül, csupán szemléletváltásra van szükség. Nagyon fontos, hogy a fiatal gazda ne azért menjen csődbe, mert nem bír bürokráciával, vagy éppen az olyan TÉSZ-ekkel, akik kezdő gazdálkodódként „bepalizzák”, és nem fizetik ki.
– Ha én egy 17-18 millió forintos pályázatot beadok, és egyértelműen az ügyintéző hibája, hogy az sikertelenül zárul, s ezért csődbe megyek, senki nem fogja felelősségre vonni sem a hivatalt, se az ügyintézőt. Legalábbis eddig így volt. Aminek viszont örülni lehet, hogy a legutóbbi ellenőrzés során végre azt tapasztaltam, hogy a hivatal nem tekint ellenségnek – mondta némi bizakodással Fáy Attila fiatal gazdálkodó.
Valkó Béla