A radioaktív anyagokkal foglalkozó tudósoknak a huszadik század elején fogalmuk sem volt arról, hogy e sugárzásnak sejtpusztító hatása van. A fizikai és kémiai Nobel-díjas lengyel tudós, Maria Sklodowska (Marie Curie), aki a zsebében egy kémcsőben hordozott radioaktív darabokat, és maga elé tette őket az asztalára, hogy gyönyörködjön azok kék fluoreszkálásában, leukémiában halt meg. Azóta tudjuk: a radioaktív sugárzás pusztítja a sejteket, beleértve a rákos sejteket is. A radioaktív sugárzás sejtpusztító hatásának felismerése nyomán megindultak a kísérletek a hatás orvostudományi felhasználására.
Az első, e célra kifejlesztett eszköz a kobaltágyú volt. Ebben a sugárforrás a kobalt 60-as radioaktív izotópja volt, amely nagy energiájú gammasugarakat bocsátott ki. (Magyarországon 1958-ban telepítettek először ilyen készüléket.) Hasonló sugárzással működik a jóval később, agyműtétekre kifejlesztett gammakés is.
Később gyorsítókból, jelesül ciklotronokból származó sugárnyalábokat is alkalmaztak ilyen célra. Ezekben körkörös pályán gyorsítják egyre nagyobb sebességre a töltéssel bíró részecskéket, majd amikor elérik a gyógyításhoz szükséges energiát, érintőlegesen kivezetik őket a készülékből, rá a célterületre. De az is lehetséges, hogy a ciklotronban gyorsított részecskékkel más elemeket bombáznak, például olyanokat, amelyek az elektronok pozitív töltésű párjait, nagy energiájú pozitronokat bocsátanak ki. Az így létrehozott sugárnyalábot használják fel vagy besugárzásra vagy képalkotásra (PET: pozitronemissziós tomográf).
Gyorsított protonok
1992 óta használnak az Egyesült Államokban a sugárkezelésekre gyorsított protonokat.
A proton tulajdonképpen egyetlen elektronjától megfosztott hidrogénatom, amely elvesztette semlegességét, és pozitív töltésű lett. A sugárkezelésre alkalmas részecskecsalád új tagja szintén a ciklotronban gyorsul, és hasonló körpályán mint a korábbiak.
Alkalmazása viszont sokkal előnyösebb az egészségügyben, mint a korábbiaké. A protonsugár ugyanis nagyon nagy pontossággal irányítható, a lehető legnagyobb sugárdózist a daganatos területen adja le, és csak minimális sugárzásnak teszi ki a rákos daganat közelében lévő egészséges szöveteket. Azokat, amelyek a daganat mögött helyezkednek el, egyáltalán nem károsítja, mert a tumor teljesen elnyeli a sugarat. Így a protonterápia kevesebb mellékhatással jár, és a besugárzás után gyorsabban felépül a páciens. További előnye, hogy mivel a környező szövetekre sokkal kisebb káros hatással van, mint más radioaktív sugárzások, magát a tumort sokkal nagyobb sugárdózisnak tehetik ki. Így csökkenthetők a másodlagos, tehát a beavatkozás után keletkező rákos daganatok kialakulásának veszélye.
Mindezekből következik, hogy a protonterápia különösen alkalmas a létfontosságú szervek közelében vagy az érzékenyebb gyermeki szervezetben kialakult tumorok megszüntetésére. Valamint minden olyan esetben is, amelyekben a korábban alkalmazott hagyományos sugárterápia a mellékhatások jelentős kockázatával jár.
A véletlen is besegített
Debrecenben komoly hagyományai vannak a sugárterápiának.
A gyógyításnak ez az ága akkor kapott komoly lökést, amikor a 1980-as évek közepén az a döntés született, hogy az ország akkori legújabb és legkorszerűbb ciklotronját a Magyar Tudományos Akadémiának a városban működő atommagkutató intézetébe telepítik. Ez a ciklotron képes volt arra, hogy benne pozitronsugárzó radioaktív izotópokat hozzanak létre, és azokat a gyógyítás és a képalkotó diagnosztika szolgálatába állítsák. Így nem tekinthető véletlennek, hogy a debreceni szakemberek készen álltak a protonterápia befogadására is.
Hogy erre lehetőség nyílott, azt a véletlen is segítette. A prágai magyar nagykövetség egyik debreceni származású munkatársa figyelemmel kísérte egy cseh egészségügyi beruházó munkáját, aki 2009-ben Prágában megvetette egy protonterápiás centrum alapjait. A beruházóval teremtett kapcsolat során kiderült, hogy Romániában vagy Bulgáriában is szándékozik hasonló berendezést telepíteni. Viszonylag hamar meg lehetett győzni, hogy célszerűbb ezt Debrecenben megtennie, elvégre az új gyógyítási technika meghonosítására minden lényeges feltétel adott a tiszántúli egyetemi városban: a sugárterápia klinikai hagyományai és gyakorlata, az Atommagkutató Intézet és az orvostudományi centrum összefogása garanciát jelent.
Amikor a beruházó Debrecenbe látogatott, a város önkormányzatának vezetői is megerősítették, hogy támogatják a protonterápiás centrum létesítését. Viszontlátogatásuk során meggyőződhettek arról, hogy a 2013-ra átadandó gyógyintézményt létesítő cég Debrecenben is el tudja végezni a szükséges munkát. (Európában egyébként csak Münchenben, Essenben és Bécsben működik hasonlóan korszerű intézmény.) A megvalósításra együttműködési szerződést kötöttek.
Következő feladata: a finanszírozás megszervezése
Az eddig leírtak csak a szükséges, de nem elégséges feltételei a majdani világszínvonalú gyógyintézménynek.
A beruházáshoz ugyanis nem kevés összeg, mintegy 30 milliárd forint kell. Ennyi pénze sem a befektetőnek, sem az egyetemnek, sem a városnak nincs. Ezért most az a következő feladat, hogy megszervezzék a világszínvonalú centrum létesítéséhez szükséges finanszírozást.
A pénzek uniós és állami forrásokból is származhatnak, ha sikerül a döntéshozókat meggyőzni arról, hogy a ráfordítások a rákos betegek gyorsabb, sikeresebb, kevesebb mellékhatással járó gyógyításával térülhetnek meg.
Az üzleti befektetőket pedig az vonzhatná a beruházáshoz, hogy a magyar egészségpénztár befogadja és finanszírozza a drágább, de hatékonyabb gyógymódot.
A külföldi betegek pedig üzleti alapon, illetve saját egészségpénztáruk anyagi ráfordításával vehetik igénybe a szolgáltatást, ami szintén hozzájárulhat a megtérüléshez. A majdani protonterápiás centrum ugyanis egy Debrecen központú, Hegyeshalom – Bukarest átmérőjű körből fogadhatja majd pácienseit, amely több országot is lefed.
Forrás:pgf/krp MTI