A testület hétfőn 21 szavazattal – a kormánypárti és a jobbikos képviselők támogatásával – hozta meg döntését. A szocialista bizottsági tagok nem szavaztak, LMP-s képviselő nem vett részt az ülésen.
A döntés nem végleges, mivel az érintett tíz képviselő – 15 napon belül – az Országgyűlés állásfoglalását kérheti az ügyben, és ezt Molnár Csaba tájékoztatása szerint meg is fogják tenni. A parlamentnek a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kell napirendjére tűznie annak tárgyalását. A bizottsági állásfoglalás viszont addig is alkalmazandó, vagyis Baracskai József, Ficsor Ádám, Gyurcsány Ferenc, Kolber István, Molnár Csaba, Oláh Lajos, Szűcs Erika, Vadai Ágnes, Varju László és Vitányi Iván független képviselőként dolgozhat.
Salamon László, a bizottság KDNP-s elnöke a testület ülésén azt kezdeményezte, hogy Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke – aki a frakcióalakításról október 23-án tájékoztatta Kövér Lászlót – tíz percben szólalhasson fel, a többség azonban a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás indítványát elfogadva felszólalási időkeretét öt percben korlátozta.
Molnár Csaba a vitában azzal érvelt, hogy az alkotmányügyi bizottság korábbi gyakorlata különbséget tett a kilépő, illetve az új frakciót létrehozó képviselők között, és az utóbbiaknak nem kellett fél évre a függetlenek közé ülniük. Példaként a Magyar Demokrata Néppárt frakciójának 1996-os megalakulását hozta, amit az alkotmányügyi bizottság és a plénum is házszabályszerűnek mondott ki, nagy többséggel.
Az akkori vitából idézte Bihari Mihály, a később alkotmánybíróvá választott szocialista képviselő érvelését, aki arról beszélt, hogy a frakciótagság nemcsak kizárással és kilépéssel, hanem más módon is megszűnhet, így szétválás és új frakció létrehozása esetén nem kell alkalmazni a kötelező függetlenséget előíró szabályt. A kereszténydemokrata Rubovszky György és a fideszes Szájer József is egyetértett ezzel az érveléssel, csak két kisgazda képviselő voksolt ellene – emlékeztetett Molnár Csaba.
A volt kancelláriaminiszter szerint ezt az állásfoglalást megerősítette az alkotmányügyi bizottság 2009-ben. Ugyanakkor felidézte, hogy a testület már a házszabály 1994-es elfogadásakor is úgy foglalt állást, hogy a féléves moratórium az új frakciót alakító képviselőkre nem vonatkozik, ezért ezt nem szükséges külön rögzíteni a dokumentumban.
A bizottsági vitában felszólaló kormánypárti politikusok viszont Mesterházy Attila MSZP-s frakcióvezető házelnöknek írt levelére hivatkozva vitatták az azonnali frakcióalakítás lehetőségét.
Rubovszky György kiemelte, hogy a jelenlegi helyzet nem azonos a tizenöt évvel ezelőttivel, Mesterházy Attila ugyanis a tíz képviselő kilépéséről számolt be, míg akkor az MDF-ben maradók nem vonták kétségbe, hogy szétválás történt. A házvezetés a frakcióvezetői közlések igazságtartalmát hagyományosan nem vizsgálja, a kilépőkre pedig féléves frakcióalakítási tilalom vonatkozik – hangsúlyozta.
Hozzátette: ha a Demokratikus Koalícióhoz tartozók szerint Mesterházy Attila valótlanságot állított, azt csak bíróság állapíthatja meg, ezért javasolta, pereljék be a pártelnököt.
A cikk itt folytatódik tovább: http://www.delmagyar.hu/belfold_hirek/gyurcsanyek_fel_ev_mulva_alakithatnak_csak_frakciot/2248631/