A magyar igazságügyi reform nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét, a bírói függetlenséget a legcsekélyebb mértékben sem csorbítja az új szabályozás – jelentette ki Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslat csütörtöki, együttes általános vitáját megnyitó expozéjában.
Az államtitkár hangsúlyozta: a bírósági eljárásokat gyorsító és a jogbiztonságot növelő módosítások mögött egy együttműködésen alapuló, nyitott és befogadó előkészítő munka áll.
Mint mondta, az igazságügyi reform koncepcióját a szakma képviselői is üdvözölték és támogatták. Ez ad számunka biztos alapot és legitimitást, hogy jó irányba indultunk el az igazságszolgáltatás szervezeti és igazgatási kereteinek megújítása terén – tette hozzá.
Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatási reform során sokat meríttek abból a felfogásból, amelyet évekkel ezelőtt Baka András még az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökjelöltjeként fogalmazott meg bizottsági meghallgatásán. „Így sem önt, elnök úr, sem a bíróságokat, sem a tisztelt képviselőket nem érheti meglepetés a törvényjavaslatban megjelenő egyes reformintézkedések olvasásakor” – tette hozzá Répássy Róbert.
Az államtitkár egyben reményét fejezte ki, hogy Baka András felszólalásában kitér arra is, hogy OIT elnökként tudott-e élni azokkal a hatáskörökkel, amelyeket az törvény számára biztosított.
Répássy Róbert arról is beszélt, hogy hosszú évek óta hazai és nemzetközi elvárás, hogy a bíróságok egységes jogalkalmazási gyakorlatot folytatva, ésszerű időn belül hozzák meg döntéseiket, attól függetlenül, hogy az ország mely pontján folyik az eljárás.
Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás sarokpontja az eljárások időszerűsége, amelyben az igazgatási tevékenység azzal tud segíteni, ha a bírák függetlenségének megsértése nélkül biztosítja az aránytalan ügyteher megfelelő elosztását.
Szerinte ugyanakkor szakmai berkekből érkező információkból úgy ítélték meg, hogy az elmúlt jó pár évben a központi igazgatásért felelős OIT nem tudta a nehézségeket megfelelően kezelni, ezért alapvető változásokra, strukturális átalakításokra van szükség.
Mint mondta, a bírósági szervezet és a bírák függetlenségének maradéktalan biztosítás mellett egy új igazgatási modellt javasolnak, amely nem egyszerűen a hatáskörök áttelepítésről szól. Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy a központi igazgatás számára tág eszközrendszer álljon rendelkezésre a létszámgazdálkodáshoz. Ilyen a koncentrált személypolitika, bírói álláshelyek mozgatásának, a bírák kirendelésének szélesebb lehetősége – tette hozzá.
A kormányjavaslat szerint elválik egymástól a Kúria – mai nevén Legfelsőbb Bíróság – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.
Forrás:bGD/bhi MTI