Néhány héttel ezelőtt útjára indítottam egy interjú-sorozatot, melyben a jelenlegi gazdasági- és pénzügyi lehetőségeket és kérdésköröket járjuk körbe. Az alább olvasható írásomban a gyermekekkel foglalkozom, melyben Juhász Tünde lesz segítségemre.
Közel két hónap telt el az iskolakezdés óta, a szülők lassan kezdenek fellélegezni; vége a kétségbeesett futkosásnak a tanszerek után, beindult az iskolai rutin, kezd beállni a különórák, edzések menetrendje, a pénztárca sem ürül ki annyira a hó végére. Jövőre azonban minden kezdődik elölről. Ijesztő belegondolni, hogy az élethosszig tartó tanulás mekkora kiadásokkal járhat. Vajon fel lehet készülni előre?
Az iskolakezdést megnehezíti, ha az utolsó pillanatban kezdenünk el készülni, ekkor válik kétségbeesett versenyfutássá a keresgélés az írószer és tankönyv boltokban, az egy nyár alatt kinőtt ruhák és felszerelések pótlása. Aki több időt hagy erre és időben elkezdi a spórolási lehetőségek feltérképezését, egy kicsit könnyebben átvészelheti ezt az időszakot, hiszen jut idő utánajárni, hogy szociális alapon igényelhet-e a család pl. kölcsön tankönyvet az iskolától, az ismeretségi körben van-e jó állapotú, kinőtt tornafelszerelés, online aukción is hasznos tanszerekre bukkanhat, stb.
Minél hamarabb kezdünk el tervezni, annál könnyebb
Nincs ez másképp akkor sem, ha az egész életen át tartó tanulásra készülünk. A tanulmányi költségek az idő előrehaladtával egyre nőnek.
Az általános iskolában az évkezdés, különórák, edzések és szakkörök jelentik a plusz kiadásokat. A gimnáziumban a nyelvtanulás, esetlegesen a jogosítványszerzés, külföldi tanulmányi kirándulás jelenthet további jelentősebb kiadást. A felsőoktatásban még egy államilag finanszírozott képzésben tanulónak is lehet havi 60-70.000 Ft plusz költsége, ha nem otthon lakik. A költségtérítéses szakok féléves díja 80.000-től a milliósig terjedhet (átlagosan 200.000 Ft körül alakul), évek alatt így könnyen több milliós kiadás terhelheti a családi kasszát. Ha külföldön szeretnénk versenyképes diplomát biztosítani gyermekünknek, az több százezrestől több milliósig terjedő indulóköltséget jelenthet, ami függ többek között attól, hogy költségtérítéses vagy nem költségtérítéses a tanulmány, vannak-e ösztöndíj vagy részmunkaidős munkavállalási lehetőségek, mik a lakhatás és a napi megélhetés költségei az adott városban, stb.
Hogyan lehet erre felkészülni?
A kérdés magában hordozza a választ is – mondja Juhász Tünde (UFS Group) aki maga is két gyermek anyukája. Szerencsére nincs ebben semmi ördöngösség; preventív módon, előre kell felkészülni a várható kiadásokra és minél hamarabb kezdjük el, annál könnyebb lesz.
Az óvodai és általános iskolai alapköltségeket a legtöbb család meg tudja oldani napi szinten.
A gimnáziumi évek alatt már érdemes éves időszakokra tervezni, felmérni a várható kiadásokat. A felsőoktatási tanulmányok finanszírozására azonban már nem elég az éves szintű tervezés, arra a gyermek születésétől fogva érdemes készülni.
A jövőtervezésben alapvetés a „Tőke = Pénz x Idő” képlet, azaz vagy kevés idő alatt teszünk félre nagy összegeket vagy több idő alatt kisebbeket. Minél hamarabb kezdünk el tehát takarékoskodni, annál észrevétlenebb lesz ez az összeg a családi kasszában.
Ha röviddel a gyermek születését követően elkülönítjük erre a célra a családi bevételek 5%-át – egy átlagos jövedelmű család esetében kb. havi 10.000 Ft-ot -, az elegendő lehet, hogy 15 év alatt biztos alapot teremtsünk ahhoz, hogy gyermekünket elindítsuk az önálló életben. Ma már számos megtakarítási forma közül lehet választani, nekünk az a feladatunk, hogy olyat javasoljunk, ami a leginkább igazodik egy-egy család elképzeléseihez, lehetőségeihez. Azt is érdemes hozzátenni, hogy azok a gyerekek is sikeres karriert futhatnak be, akik nem emelkednek ki a tanulmányokban, nem tanulnak tovább felsőoktatásban. Őket egy szakma elsajátításában és vállalkozásuk beindításában segítheti a szülő.