A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka történelminek nevezte a tavalyi esztendőt a PSZÁF számára, a szervezet 2010. évi tevékenységét tárgyaló jelentés országgyűlési vitájában. A Jobbik képviselője a deviza-hitelválság kapcsán a kormány, a jegybank és a felügyelet összehangolt fellépését hiányolta, míg az LMP-s szónok azt mondta, bár történtek komoly előrelépések, de a szabályozási környezet továbbra sem védi a hiteleseket.
Seszták Miklós, a KDNP vezérszónoka azt mondta, hogy a tavalyi év történelmi jelentőségű volt a PSZÁF számára, amely nagyfokú függetlenséggel rendelkező, alkotmányos intézmény lett. A változások átformálták a PSZÁF munkáját, hatáskörét, felelősségét, s az újjászületés lehetőségét biztosítja a felügyelet számára – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus, és jónak nevezte az irányt. Szólt arról, hogy közvetlen szabályozói jogkört kapott a szervezet és kiemelte a felügyelet fogyasztóvédelmi szerepének erősítését is. Az átalakult piaci helyzet szükségessé tette a szervezeti és személyi változásokat, ezek megtörténtek – állapította meg a kormánypárti politikus. A felügyelet teszi a dolgát, a munka érdemben elkezdődött – fogalmazott Seszták Miklós.
Volner János, a Jobbik vezérszónoka szóvá tette, hogy kormányzati logika most is érvényesült, és az összes módosító javaslatukat lesöpörték a PSZÁF-ra vonatkozó szabályozás megváltoztatásakor. A deviza-hitelválság kapcsán az összehangolt fellépést és egyeztetést hiányolta a kormány, jegybank és a PSZÁF részéről. Az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmát ki kell mondania előbb-utóbb az Országgyűlésnek – fogalmazott Volner, utalva a közelmúlt elmarasztaló ítéletére. A ellenzéki politikus kiemelte, hogy a bankok sokszor ellenérdekeltek, hogy az ügyfelek jól járjanak az árfolyammozgásokkal, hiszen akkor kevesebbet keresnek.
Scheiring Gábor, az LMP politikusa azt mondta, hogy komoly előrelépések történtek a pénzügyi rendszer felügyelete terén, de inkább az események után kullog a szervezet, a szabályozási környezet továbbra sem védi a hiteleseket. Mint mondta, egyetértenek azzal, hogy a pénzügyi rendszer elsődleges célja a gazdaság szolgálata, és a PSZÁF kiemelt célja a fogyasztók védelme kell, hogy legyen. Az egyoldalú szerződésmódosítás napi gyakorlat maradt, az eddig megtett intézkedések nem elégségesek – hangoztatta. Kockázati tényezőnek nevezte a végtörlesztést, a bankok olyan konstrukciókat kreálnak, hogy azok a hitelesek is, akik képesek élni vele, „cseberből-vederbe esnek”. A bankadónál szintén komoly kockázatokat látott az ellenzéki vezérszónok, aki a bevezetését koncepciótlannak nevezte.
Az Országgyűlés megkezdte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2010. évi tevékenységéről szóló jelentés megtárgyalását.
Szász Károly, a szervezet elnöke szerint a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, hatékonyan működik, de alkalmazkodóképessége határára ért, ezért szerepét akkor tudja betölteni, ha további terheket nem raknak rá. Expozéjában ismertette, hogy a magyar pénzügyi szektor hárítani tudta a több éve tartó, és egyre újabb fordulatokat vevő globális gazdasági, pénzügyi válság ostromait, de a küzdelem nyomai egyre kevésbé takarhatók el. Hangsúlyozta, hogy biztosítani kell, hogy a közvetítőrendszer jövedelmezően működhessen, a képződő jövedelem pedig tőkeként a rendszerben maradhasson, növelve az alaptevékenység kockázatkezelő-képességét. „A jövedelemképződés nem egy ágazat belügye, hanem az egész gazdaság finanszírozásának kulcskérdése” – mondta Szász.
Nem a magas jövedelmezőséget kell támadni, hanem mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a szektor tőkéjével szolgálja és betöltse társadalmi és gazdasági szolgáltatási funkcióját, mert a pénzügyi közvetítőrendszer olyan éltető infrastruktúra a modern piacgazdaság számára, amely nélkül az nem képes hatékonyan és versenyképesen működni, amely nélkül nincs növekedés és jólét – fogalmazott Szász Károly.
Babák Mihály (Fidesz) vezérszónoki felszólalásában fontosnak nevezte azokat a jogszabályi változtatásokat, amelyekkel az új kormányzat növelte a PSZÁF feladat- és hatáskörét. Kiemelte az alkotmánymódosítást, amellyel alkotmányos szervvé minősült a felügyelet, és rendeletalkotási jogot kapott, rendeletei pedig a miniszteri rendelettel egyenértékűek. Babák Mihály szerint a többletjogosítványokat már az ország európai uniós csatlakozásakor meg kellett volna adni a felügyeletnek, ennek hiányában ugyanis a magyar szerv le volt maradva a többi uniós hatóságtól. A politikus fontosnak tartja a PSZÁF szervezeti és funkcionális átalakítását és a többi közt azt, hogy lehetőség nyílt az elektronikus ügyintézésre.
A szocialista Tukacs István az elnök beszámolójából két momentumot emelt ki: a pénzügyi rendszer a terhelhetősége határára ért, ugyanakkor a vállalkozások számára fontos, hogy kiszámítható, biztonságos hitelrendszer működjön. A képviselő az interneten beinduló, játéknak álcázott gazdasági tranzakciók ellenőrzésével bővítené a PSZÁF feladatait, és a korábbi stresszteszteknél extrémebbeket alkalmazna a bankok esetében. Az eddig elvégzettről ugyanis – mondta – kiderült, hogy nem extrém, hanem maga a valóság.
Az önkormányzatokról, a kormány romastratégiájáról és a vörösiszap-katasztrófa egyéves évfordulójáról beszéltek azok a képviselők, akik kedden napirend előtt szólaltak fel az Országgyűlésben.
Az MSZP-s Tóth József a helyi önkormányzatok szeptember 30-iki napjára, illetve az első szabad helyhatósági választásokra emlékezett, és úgy értékelte, az elmúlt közel másfél évben a kabinet bűnbakként kezelte az önkormányzatokat. Tállai András szakállamtitkár rögzítette, az Orbán-kormány nemhogy bűnbakként, de a magyar közigazgatási rendszer egyik alappilléreként tekint az önkormányzatokra. A rendszer átalakítása meg kell, hogy történjen – hangsúlyozta, visszautasítva egyúttal, hogy ne lenne egyeztetés az új önkormányzati törvényről. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben 120 milliárdot vontak ki a szektorból és felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvény garantálja a helyiek döntéshozatali jogát, az önkormányzati alapjogokat, a helyben lévő feladatellátást.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) túlzottan derűlátónak nevezte azt az „egyes sajtótermékekben megindult propagandát”, miszerint modell értékű, vagy történelmi siker lenne a kormány társadalmi felzárkózási és romastratégiája. Az szerinte csak konzerválja az elmúlt 10 év zsákutcás cigánypolitikáját, a problémák okát csak a szegénységben láttatja. Bűnözés elleni zéró toleranciát, a cigány politikai elit átvilágítását, a bentlakásos iskolák, az önfenntartó börtönök ügyének képviseletét, a szociális támogatások átalakítását sürgette, a mintegy 100 milliárd forint felett diszponáló roma koordinációs tanács kapcsán pedig azt mondta, ez 100 milliárdos merénylet a tisztességes magyar állampolgárokkal szemben. Balog Zoltán államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy az állam teljesítményt vár el, ha pénzt ad, a források felhasználását ellenőrizni is fogják. Felhívta a figyelmet arra, hogy cselekvési terv is készült, amely rögzíti, milyen összegből, mire mennyi megy el. Mint mondta, a siker azon múlik, sikerül-e meggyőzni embereket arról, hogy a romaintegráció közös érdek, ebben a jobbikos képviselő segítségét is kérve. Rámutatott arra, hogy az említett 100 milliárd forint felett a kormány diszponál, a koordinációs tanács véleményező és javaslattevő szereppel bír.
Ha ma történne a katasztrófa, semmivel sem lennénk felkészültebbek – értékelte az LMP-s Szilágyi László az egy évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófára emlékezve. Szerinte a kormány viszonylag jól kezelte a helyreállítást, de a történtekből kinyerhető gazdasági-politikai profitját igyekezett maximalizálni, a környezeti rehabilitációs folyamat átláthatatlan, „sokak számára aranybánya”. Tállai András – aki szerint a felszólalás volt politikai haszonszerzés – elképesztőnek nevezte, hogy az első évfordulón nem a erőfeszítésekről és a kárt szenvedettekről beszélt az ellenzéki képviselő, hanem pénzügyi számonkérést tart „pitiáner” hivatkozásokkal. Erre nem lehetett felkészülni – mondta a katasztrófa kapcsán az államtitkár, hangsúlyozva: a fizikai helyreállítás megtörtént, elkezdődött a jogi következmények levonása, több jogszabály-módosítást meghoztak, például a vörösiszap veszélyes anyaggá vált. Sajnálatos, hogy a katasztrófa bekövetkezett, de a kormány és az ország helytállt – összegzett az államtitkár.
Farkas Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy az ivóvíz arzénmentesítésének kérdése Békés megyében két évtizedes kérdés, és hogy Románia területén, mintegy 20 kilométerre a határtól található egy ivóvízbázis, amely országhatáron átnyúló vízátvezetéssel megoldhatná a problémát.
A kereszténydemokrata Michl József az önkormányzati választások után egy évvel kitért arra, hogy az elmúlt 21 évben sok gonddal küzdöttek a 40 éves tanácsi rendszer után felállt önkormányzatok. Az önkormányzati képviselők létszámát felére csökkentető döntést történelminek nevezve megállapította, hogy az önkormányzatok hatékonysága ettől nem szenvedett csorbát. Síkra szállt az önkormányzatiság erősítése mellett és beszélt arról, hogy az Orbán-kormány folyamatosan segítette a forráshiányos kis önkormányzatokat. Tállai András államtitkár reagálásában elmondta, hogy a kormányprogram kiemelt része a közigazgatási rendszer megújítása. A kormányhivatalok létrejöttek, a járások kialakítása a következő lépés – emlékeztetett, szót ejtve arról is, hogy a január elsejétől hatályos alaptörvény rögzíti a meglévő önkormányzati alapértékeket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kiegészítő támogatások összege 2011-ben jelentősen nőtt, a megyei önkormányzati rendszer sorsa pedig rendeződött az intézményhálózat állami kézbe vételéről született megállapodással.
Forrás:www.kdnp.hu