Bírálatokból, indulatokból, vitákból sem volt hiány az elmúlt évben a katasztrófa sújtotta térségben, a helybeliek összességében mégis elismeréssel szólnak a helyreállításban és a kárenyhítésben nyújtott kormányzati teljesítményről. Nem ok nélkül.
Tíz hónap alatt elbontották a sérült épületeket, megtisztították az utcákat, tereket, mezőgazdasági területeket. Új postát, rendőrőrsöt építettek, átadtak 112 új lakóházat, 125 család használt ingatlant vásárolhatott, s az odaveszett otthonukért pénzbeli kártalanítást kérők jó része is már hozzájutott a megítélt összeghez. Mindemellett a károsultak többsége megsemmisült ingóságaiért is megfelelő kártérítést kapott.
Noha a legfontosabb feladatokkal gyorsan és jobbára az érintettek megelégedésére végzett a kormányzat, van még megválaszolatlan kérdés, elvarratlan szál a katasztrófa ügyében. Ma is heves vitákat vált ki például az, hogy a térségben lévő vállalkozások a felmérések szerint összesen 1,8 milliárdos kárt szenvedtek, ugyanakkor az érintett cégek, gazdálkodók mind a mai napig csak „néhány százmilliós” kárenyhítéshez jutottak.
Tornai Tamás, a térség legjelentősebb vállalkozója érdeklődésünkre azt mondta: az agrárcégek meglehetősen gyorsan kaptak kárenyhítést, de például az ipari társaságoknak hosszú ideig semmi nem jutott.
A kártérítések kapcsán fogalmazott meg bírálatokat a katasztrófa után alakult devecseri Esélyt az Életre a Vörösiszap Után Egyesület is, amely levélben fordult a kormányfőhöz. A szervezet egyebek mellett azt kifogásolja, hogy azokkal senki nem törődik, akiknek nem keletkezett kára, de a vörös iszap egészségkárosító hatásaitól tartva elköltöznének a térségből. Almási János, a szervezet vezetője érdeklődésünkre közölte: mivel eddig nem kaptak választ felvetéseikre, az Európai Bizottsághoz továbbították panaszaikat, s október közepén utaznak Brüszszelbe egy meghallgatásra.
Kártérítési ügyekből a bíróságokon sincs hiány. Információink szerint már több mint félszáz károsult fordult bírósághoz összesen több mint hatmilliárd forintos vagyoni és nem vagyoni kártérítést követelve a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-től. Noha több tucat pert indítottak, az ügyvédek, a károsultak és úgy tudjuk,még bírók is lényegében egyetlen eljárásra figyelnek: a kolontári Konkoly József perére. A nyugdíjas katona volt ugyanis az első, aki kártérítést követelt a Maltól, így lé nye gében ő és ügyvédje, Hidasi Gábor „taposhatja ki az ösvényt” a károsultak előtt.
Konkoly József számára a Fővárosi Bíróság már korábban megítélt tízmillió forintot, s ezt az összeget hónapokig tartó huzavona után végül a nyáron át is utalta a cég. Bár már ez is kisebbfajta győzelem volt, Hidasi Gábor szerint jogi szempontból még fontosabb a december elején várható közbenső ítélet: a bíróság ekkor mondja majd ki először azt, hogy felelős-e a katasztrófáért a Mal.
Ezt követően – még ha felelősnek is találják a Malt – további tárgyalások várhatók a fellebbezések miatt, ugyanakkor tény: egyre közelebb kerülünk az első jogerős ítélethez. Ha pedig jogerős ítéletben mondanák ki a Mal felelősségét, akkor Hidasi Gábor szerint károsultak százai hivatkozhatnak majd erre a precedensértékű döntésre.
Az már más kérdés, hogy ha sorra nyernék is a pereket a károsultak, vajon tudna-e fizetni nekik a Mal. Főként annak tükrében kérdéses ez, hogy nemrégiben első fokon 135 milliárd forintra bírságolta a céget a környezetvédelmi hatóság. A károsultak így leginkább abban bízhatnak, hogy a cég a közeljövőben állami tulajdonba kerülhet. Erről egyébként ma is folynak tárgyalások, erősítette meg értesüléseinket Ruttner György, a Mal jogi képviselője.
Ahogy a Mal felelősségét vizsgáló tárgyalásokon, úgy abban a nyomozásban sincs még „végeredmény”, ami során arra keresik a választ: kik okolhatók a történtekért? A nyomozás még nem ért véget, de az ORFK közleménye szerint szeptember végére már tizenötre nőtt a gyanúsítottak száma. Ők kivétel nélkül a Mal jelenlegi és egykori dolgozói, mindanynyian szabadlábon védekezhetnek.
A hatóságok először Bakonyi Zoltánt, a Mal vezérigazgatóját gyanúsították meg halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt, és zár alá vették ingatlan vagyonát, valamint a cégben lévő üzletrészét. Később gyanúsított lett a cég műszaki igazgatója, a környezetvédelmi és laborfelelőse, valamint a katasztrófa napján ügyeletben lévő diszpécser is.
Rajtuk kívül a közelmúltban a cég több középszintű vezetőjét is meggyanúsították egyebek mellett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette és halált előidéző gondatlan közveszélyokozás gyanúja miatt. Bár az ORFK tizenöt gyanúsítottról beszél, információink szerint valójában már nőtt ez a szám. Úgy tudjuk: jelenleg 28 embert – feltehetően már nem csak Mal-dolgozókat –gyanúsít a rendőrség.
(Forrás: nol.hu)