Valamit nagyon félreértett Gyurcsány Ferenc

„Kettős függőséget” akartak kialakítani a magyar-orosz kapcsolatban a hazai döntéshozók, ezt írják a budapesti amerikai nagykövetség Wikileaks által nyilvánosságra került titkos táviratai. Valóban annyira rövidlátó volt a Gyurcsány-kormány, hogy elhitte: Oroszország bármilyen módon függhet a magyaroktól? Mostani cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ.

 

Jevgenyij Primakov volt orosz miniszterelnök, aki 2007-es budapesti látogatásakor az Orosz Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt, májusban találkozott Göncz Kinga külügyminiszterrel és Veres János pénzügyminiszterrel, valamint interjút adott a Magyar Hírlapnak is, amelyben élesen kritizálta az Egyesült Államok több lépését, többek között a rakétavédelmi pajzzsal kapcsolatos terveket minősítve. A látogatást értékelő követségi távirat leszögezi, Primakov fogadása, illetve az, hogy Veres és Göncz nem határolódtak el a volt miniszterelnök kijelentéseitől, kétségeket ébreszt Magyarország és a kormány megbízhatóságával kapcsolatban. Az amerikaiak azért sem értették Primakov éles szavait, mert a moszkvai egyeztetéseken az orosz kormány alapvetően egy sokkal békülékenyebb, kooperatívabb hangot ütött meg a washingtoni döntéshozókkal.

A nagykövetség táviratában megpróbálta feltárni azokat az okokat, amelyek az újdonsült magyar-orosz közeledéshez vezettek. April Foley nagykövet írása szerint a magyarok rendkívül naivan közelítenek az oroszokhoz, mert azt hiszik, hogy a mélyülő gazdasági kapcsolatok erősíthetik a magyar pozíciókat Moszkvában, amellyel talán befolyásolni lehet majd az orosz döntéseket, egyfajta „kettős függőséget” kialakítva. A távirat megjegyzi azt is, hogy Göncz – aki pszichológus végzettségű – természetéből adódóan is elutasítja az Oroszországgal szembeni keményebb hangnemet. A távirat felhívja a figyelmet arra is, hogy a magyar kormány lépései – akár félreértésből, akár meggyőződésből adódnak – azzal a veszéllyel járnak, hogy Magyarország „semleges szövetségessé” válik.

 

A követség szemrehányóan jegyezte meg azt is, hogy sem Göncz, sem Veres nem tájékoztatta őket arról, hogy fogadni fogják Primakovot. A távirat szerint a misszió Valki Lászlón, a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadóján keresztül ki fogja fejezni csalódottságát a Primakov-látogatással kapcsolatban, illetve közlik vele majd azt is, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok dinamikája teljesen más, mint azt Primakov látni sejtette.

2007 őszén egy magyar külügyminisztériumi delegáció járt Moszkvában, akik azonban nem csak a kétoldalú kapcsolatokról, hanem az Egyesült Államok politikájáról is részletes egyeztetést folytattak, áll egy 2007. november 23-án keltezett követségi táviratban. Az irat szerint magában az egyeztetésben semmi különleges nem volt, hiszen 1993 óta rendszeresek voltak az ilyen találkozók, viszont az, hogy egy NATO-szövetségesről nyíltan cseréljenek eszmét a magyar és az orosz diplomaták, korábban példa nélkül állt, amiről az ellenzéki lapok is beszámoltak.

A távirat szerint a magyar külügy azonnal belső vizsgálatot indított annak érdekében, hogy kiderítse: honnan tudták meg az ellenzéki lapok, miről tárgyalt a magyar delegáció. Ezzel – és magával a megbeszéléssel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc külpolitikai tanácsadói sem tudtak válaszolni az amerikai nagykövet kérdéseire, azonban a követség más forrásból mégis megszerezte az egyeztetésről készült emlékeztetőt, amely szerint a magyar delegáció részletes tárgyalásokat folytatott az oroszokkal az Egyesült Államok közép-európai céljairól.

A követségi úgy vélte, a kiszivárogtatás az egyre feszültebbé váló belpolitikai küzdelem része szerves része, melynek keretein belül a Fidesz élesen kritizálta Laborc Sándor kinevezését is a Nemzetbiztonsági Hivatal élére, Laborc KGB-s kapcsolatait firtatva. Az írás ugyanakkor emlékeztetett arra is, a gazdasági kapcsolatok egyre jövedelmezőbbé válnak, legalábbis néhány kiválasztott magyar tőkés számára. A nagykövetség beszámolt arról, hogy miután az OTP ígéretet tett az EMFESZ tervezett gázerőművének finanszírozására, a magyar bank alig 41 millió dollárért hozzájuthatott az amúgy 100 millió dollár értékű Donszkoj Narodnij bankhoz, amely megnyitotta az orosz piacot a Csányi Sándor vezette hazai pénzintézet előtt. A követség szerint ez szervesen illik abba a gyakorlatba, mely szerint az a magyar nagyvállalat, amely elősegíti még több orosz gáz megvásárlását, később más területen, az orosz belpiacon kap értékes jutalmakat.

Az amerikai távirat megemlíti, hogy a magyar külügy által készített emlékeztetőben hivatkozások vannak arra, hogy az orosz diplomaták többször is beszéltek „Magyarország különleges státuszáról Közép-Európában, amelynek alapja Budapest kiegyensúlyozott külpolitikája”. Az amerikaiak szerint miután Gyurcsány 2007 őszén Nabucco-konferenciát rendezett Budapesten, elutazott a Baltikumba, illetve kiállt Koszovó elismerése mellett, kénytelen volt engedményeket tenni Oroszország számára is. Németh Zsoltot, a Fidesz elsőszámú külügyi szakértőjét idézve a távirat kifejti: a Gyurcsány-kormányt nem a tudatos tervezés vezeti az oroszok felé, hanem sokkal inkább az átmeneti – gazdasági – előnyöket tartja szem előtt, komolyabb külpolitikai stratégia híján. A követség szerint ezek alapján a későbbiekben is az várható, hogy Gyurcsány improvizálni fog, hogy megfeleljen a vélt vagy éppen valós orosz elvárásoknak.

A következő oroszokkal foglalkozó távirat néhány nappal később, november 27-én kelt, és Robert Kagan ismert amerikai külpolitikai szakértő budapesti látogatásának tanulságait foglalta össze. Kagannak Balázs Péter elmondta, a magyarok kiábrándultsága az euroatlanti intézményekből a kormányt is arra sarkallhatja, hogy „kiegyensúlyozottabb” orosz kapcsolatokat kívánjon kiépíteni, ami éles ellentétben áll a régió többi országának néha érzelmi alapú politikájával. Vadai Ágnes, aki akkoriban a Honvédelmi Minisztériumban volt államtitkár pedig úgy nyilatkozott az amerikai elemzőnek: „Washington számára miért nem előny Moszkvával ápolt jó kapcsolatunk? Végső soron egy mosoly nem kerül semmibe.” A követségi távirat megemlítette: sokan úgy hiszik, hogy a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok is új korszakba léptek, azonban a Szabadság téri elemzők nem igazán látták a hatalmas fellendülést, és kételkedtek abban is, hogy a Gyurcsányék által oly szívesen hangoztatott „kettős függőség” egyáltalán megvalósítható, bár azt ők is elismerték, hogy néhányak számára igencsak szép profitot hoz Magyarország új keleti barátsága.

Ahogy azt egy 2007 végén kelt távirat részletesen ismerteti: Gyurcsány Ferenc az év második felében kilépett a nemzetközi elszigeteltségből, noha az annyira tipikus csetlés-botlás itt is jellemző volt a miniszterelnökre. A követségi elemzés kiemeli, hogy bár Gyurcsány fél provokálni az oroszokat, és nyilvánvalóan „szerelmes” Putyinba, tisztában van azokkal az ígéretekkel, amelyeket a Nyugatnak tett. A követség fontos eredménynek tartotta, hogy hazánkba került a NATO stratégiai légi szállítási kapacitásának egy része, a Honvédség harcoló alakulatokat is küldött Afganisztánba, befogadott több kubai menekültet, és komolyan vette a schengeni csatlakozással kapcsolatos elvárásokat is. Emellett viszont felhívták a figyelmet arra is, hogy Gyurcsány előszeretettel váltogatja véleményét a Déli Áramlattal és a Nabuccóval kapcsolatban, ami nem vet jó fényt a magyar miniszterelnökre.

Az amerikai elemzés is elismeri, hogy Magyarország energiaellátása teljesen ki van szolgáltatva az oroszoknak, így Budapest rendkívül érzékeny a Moszkvából érkező nyomásra, ráadásul a függőséget a közeljövőben nem is lehet majd megszüntetni. Gyurcsány ezért továbbra sem fog döntésre jutni a két gázvezetékkel kapcsolatban, és várhatóan folytatódik a kormány szeszélyes csapongása is. Ahogy azt 2008 is megmutatta, ezzel a jóslattal nem is tévedtek nagyot az amerikai diplomaták.