Veszélyes üzemek – Egy nagyobb ipari baleset költségeit az új hozzájárulás biztosan nem fedezi
Katasztrófavédelmi hozzájárulást vezetnek be jövőre, ami a becslések szerint körülbelül hatszáz, veszélyes anyagokkal dolgozó nagyobb vállalkozást érinthet. Emellett katasztrófavédelmi bírság címén milliós büntetésekre számíthatnak azok a gazdasági szervezetek, amelyek megszegik a veszélyes üzemek működésére vonatkozó szigorú szabályokat. Mindezt az új katasztrófavédelmi törvény teszi majd lehetővé, amelynek parlamenti vitája jelenleg is folyik.
Annyi azonban máris nyilvánvaló, hogy a várható bevétel legalább egy nagyságrenddel kisebb lesz, mint amennyi pénzt a tavaly őszi vörösiszap-katasztrófakövetkezményeinek felszámolása felemésztett. A helyreállítás összességében ötven-hatvanmilliárdba került, a katasztrófavédelmi hozzájárulásból és bírságból pedig legfeljebb hárommilliárdra számítanak. Talán a kötelező felelősségbiztosítás lenne a jobb megoldás, ám ez egy nagyobb vállalkozás ese tében évente akár százmilliós többletterhet jelentene, s úgy tűnik, ezt ma senki nem meri előírni a cégeknek.
Az bizonyos, hogy a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által nyilvántartott körülbelül 160 veszélyes üzem fizetni fog: éves nettó árbevételük 0,1 százaléka az OKF számlájára kerül. Ezek a vállalkozások zömében műanyagokat, gyógyszereket, műtrágyát és más vegyipari termékeket állítanak elő, de van köztük számos erőmű, üzemanyag- és gáztározó, valamint növényvédőszer-raktár is.
Ennél azonban az érintett cégek köre nagyobb lesz, mert a listán most csak azok szerepelnek, amelyek a Seveso II EU-irányelvben szereplő veszélyes agyagokból a meghatározott mennyiségnél többel dolgoznak. Idetartoznak többek között egyes ammónium-, kálium-, klór- vagy arzén- és ólomvegyületek, mérgező vagy robbanásveszélyes anyagok, valamint a folyékony üzemanyagok is. A veszélyessé nyilvánításhoz egy-egy telephelyen foszgénből háromszáz kiló is elég, benzinből viszont ehhez 2500 tonna kell.
A katasztrófavédelmi hozzájárulást viszont – a korábbi minősítéstől függetlenül – mindazon cégeknek fizetniük kell, amelyek a határérték negyedét elérő mennyiségben tárolnak vagy dolgoznak fel a listán szereplő anyagokat. Emiatt még 100-150 vállalkozást terhelhet majd fizetési kötelezettség.
További cégeket érinthet, hogy a veszélyes áruk nemzetközi szállításáról szóló ADR-egyezményben meghatározott anyagok gyártásával, feldolgozásával vagy tárolásával foglalkozó vállalkozásoknak a mennyiségtől függetlenül ugyancsak le kell róniuk a hozzájárulást. Ebben a dokumentumban szinte az összes gyúlékony, robbanásveszélyes, maró vagy mérgező hatású agyag szerepel, emiatt az új szabályozás igen sok gazdasági szervezetre terjedne ki, ám azokat, amelyek árbevétele nem éri el az évi ötvenmillió forintot, mentesítik, miként az állami és önkormányzati tulajdonú cégeket is.
A katasztrófavédelemnél úgy számolnak, hogy a hozzájárulásból körülbelül kétmilliárd forint folyhat be évente a számlájukra. Ennek legalább felét a Mol fogja fizetni, mert az olajtársaság bevétele olyan óriási, hogy annak egyezreléke is milliárdos tétel. A Paksi Atomerőműnek 160 milliót kell majd fizetnie, de talán egyetlen más vállalkozás sem fog ennyi „védekezési adót” leróni. Amennyiben a Kolontár közelében átszakadt iszaptározót üzemeltető Mal Zrt.-t is veszélyes céggé nyilvánítanák, katasztrófavédelmi hozzájárulása csak pár tízmillió lenne, s egy viszonylag nagy vegyi üzem vagy gyógyszergyár sem fizetne ennél többet. Számos vállalkozástól pedig csak fél-egymilliós tételeket várhatnak.
Egy most nyilvánosságra hozott kormányhatározat-tervezet szerint akár hárommilliós bírságot is kivetnek majd a szabálytalanul működő – például a balesetek megelőzését szolgáló intézkedéseket elmulasztó – veszélyes üzemekre. Ez nagy öszszegnek tűnik, kérdéses azonban, hogy mekkora lesz a visszatartó hatása. Ha ugyanis a biztonság érdekében esetleg milliárdos beruházásra lenne szükség, megéri kifizetni a bírságot. Az ilyen büntetésekből egyébként egymilliárdot sem remélnek, s a pénz a költségvetésbe folyik be, tehát ezt – a hozzájárulással szemben – nem célzottan katasztrófavédelmi célra fordítják.
Valószínűleg nagyobb visszatartó hatást jelent, hogy a katasztrófavédelem azonnali hatállyal felfüggesztheti a kockázatosnak ítélt cég tevékenységét, s ha a vállalat katasztrófát okozott, a védekezés és helyreállítás költségeit az állam a polgári jog szabályai szerint visszakövetelheti. Ez a különösen kockázatos üzemek számára némi ösztönzést jelenthet, hogy mégis kössenek biztosítást.
www.nol.hu/Lencsés Károly