Lengyelország és Magyarország történetében meglepően sok a hasonlóság: mindkét állam nemzeti tragédiák sokaságát élte már át – hangzott el többször is pénteken egy egri kiállítás megnyitóján.
A Keresztény Ifjúsági Klubban látható, archív fotókkal illusztrált tablókat a varsói Harc és Mártíromság Emlékvédelmi Tanácsa állította össze 2008-ban. A magyar nyelvű szövegekkel is kiegészített tárlat a Katyn és Auschwitz – totalitárius rezsimek a keresztény egyházak lelkészeivel szemben a megszállt Lengyelországban – 1939-1945 címet viseli.
A megnyitón jelenlévőket, köztük a szervező helyi lengyel kisebbségi önkormányzat vezetőit Eger polgármestere, Habis László (Fidesz-KDNP) köszöntötte. Amint fogalmazott: ez a kiállítás keresztény embereket állít az érdeklődés középpontjába, olyanokat, akik nem féltek kiállni a maguk igazsága mellett akkor sem, ha ez az életükbe került. Ezután Ternyák Csaba egri érsek idézte fel családi emlékeit: szülőfalujában is többen bújtattak lengyel menekülteket a második világháború alatt. Ezek az emberek azután apránként eltűntek, hogy a lengyel ellenállásban vegyenek részt. „Mi, magyarok úgy tartjuk, hogy a miénk a legszerencsétlenebb, leginkább megnyomorított nemzet, különösen a trianoni diktátum óta. A lengyelek azonban legalább ugyanennyit szenvedtek történelmük során, mint mi. Számtalan tragédia érte őket, volt idő, amikor elvesztették önálló államiságukat is” – mondta az érsek. Ezután a hosszú múltra visszatekintő lengyel-magyar barátságról szólt, személyes emlékei között említve, hogy II. János Pál munkatársaként a lengyel származású pápa gyakran érdeklődött tőle a magyar történelem eseményeiről, és mindig őszinte barátságot táplált a magyar nemzet iránt. Végül Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete beszélt Katyn és Auschwitz tragédiájáról, a kommunista korszak egyházüldözéseiről. Mint mondta, erre azért is szükség van, hogy a történelem ne ismételhesse meg önmagát. Roman Kowalski az MTI kérdésére elmondta, hogy a kiállítást Lengyelországon kívül csak Magyarországon mutatják be, hiszen az átélt történelmi tragédiák sorában annyi a hasonlóság, hogy a magyarok is erőt meríthetnek a lengyelek által átélt szenvedésekből. A tablók képei emlékeztetnek rá, hogy 1939 szeptemberében Lengyelország nyugati felét Németország szállta meg, a keletit a Szovjetunió. Ekkor, majd a háború utáni sztálinista diktatúra időszakában mintegy 6500 egyházi személy szenvedett üldöztetést, közülük több mint 2800-an vesztették életüket a haláltáborokban, a harcok és az üldöztetések során.