A kormány a szénfillér fenntartásához kéri az Európai Bizottság egyetértését, ezzel a tervezett 2012 helyett 2014 végéig működhet az ország egyetlen mélyművelésű szénbányája, a Márkushegyi Bányaüzem, a rekultiváció 2018-ig adhat munkát a térségben – mondta el Bencsik János pénteken Oroszlányban, a 61. Bányásznap ünnepi szónokaként.
„A Márkushegyi Bányaüzem és az Oroszlányi Erőmű azonnali bezárása nem reális alternatívák. A bezárás ellehetetlenítette volna Bokod és Oroszlány távfűtését (…) A gazdasági recesszió idején becstelenség lett volna ezreket a nélkülözésbe taszítani úgy, hogy a magas munkanélküliség miatt esélyük se lett volna az elhelyezkedésre” – tette hozzá a klíma- és energiaügyi államtitkár.
Bencsik János emlékeztetett rá, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2009 közepén azonnali bezárásra tett javaslatot, melyet csak tetézett a felelőtlenül megkötött áramértékesítési szerződésből fakadó tízmilliárdos nagyságú veszteség.
A kormányváltás után a társaság működését nehezítő finanszírozási problémák kezelésére csődvédelmet kért és megszületett az a kompromisszum, amely súlyos humánpolitikai áldozatokkal, de a társaság középtávú tovább működtetésére tett javaslatot.
Az államtitkár kiemelte: a környezetvédelmi előírások és az elöregedő erőművi technológia okán megkerülhetetlen az évtized közepére előirányzott bezárás, de levezénylése csak a Kollektív Szerződés szerinti juttatások biztosítása mellett hajtható végre.
Ennek részét képezik a felmondási és végkielégítési juttatások, valamint a nyugdíjszerű ellátásra még nem jogosultak újrakezdési támogatása és az átképzési programok finanszírozása. Mindez azt is jelenti, hogy egy regionális foglalkoztatási és átképzési alap létrehozására van szükség, melynek felhasználását az érintett önkormányzatok bevonásával kell megtervezni – tette hozzá Bencsik János.
Ismert, hogy júliusban fejeződött be a Vértesi Erőmű csődeljárása, amire azért volt szükség, mert a vállalat vezetése a Kapolyi László nevével fémjelzett System Consultinggal áramvásárlási megállapodásokat kötött, majd ezek meghiúsulása után az erőműnek közel tízmilliárd forintot meghaladó kártérítést kellett kifizetnie az áramkereskedőknek.
A társaság továbbra is kapja a felhasználók által megfizetett „szénfillért”, amiből a VÉRT-nek évi 6,7 milliárd bevétele van, de a szénfillért csak a bányabezárás költségeire fordíthatják.