A Magyary program részeként a kormány egyszerűsítő, bürokráciacsökkentő intézkedéssorozatot indít el, mely lehetőséget ad arra, hogy csökkenjenek azok az adminisztratív terhek, melyek a mindennapi életünket sújtják – emelte ki Kovács Zoltán a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.
Az intézkedési terv a szerdai napon kerül a kormány elé. Az a fő célkitűzés, hogy az állampolgárok számára érzékelhetően egyszerűbbé váljon az ügyintézés, az államapparátus is kisebb terheléssel tudja elvégezni a feladatát, és egyszerűbbé váljon magának az ügyintézésnek a nyelvezete. Kovács Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy több milliárd forint megtakarítást eredményez a lakosságnál az intézkedéssorozat.
Az egyszerűsítés kapcsán 232 ügycsoport több mint 1200 hatáskört érint. Az államtitkár kiemelt néhány ügytípust. Az intézkedéssorozat érinti többek között a családi-és gyermekügyeket, a munkavállalással kapcsolatos szabályozásokat, a nagycsaládos gázárkedvezményt, a személyi jövedelemadózást, vagy a mezőgazdasági ügyeket. Egyszerűsítés várható továbbá a közoktatás, felsőoktatás, óvodai ellátás területén, a nyelvvizsga bizonyítványok kiállítása és megszerzése során, illetve a külföldi képesítést tanúsító okiratok honosítására kapcsán is. Kovács Zoltán az érintett ügycsoportok között említette még az ingatlanokkal, a közúti közlekedéssel kapcsolatos ügyeket is.
Amennyiben a kormány jóvá hagyja az intézkedési tervet, úgy az elkövetkező másfél évben három ütemben megy végbe a folyamat – mondta el az államtitkár.
Új rendelkezések szeptember 1-jétől
A sajtótájékoztatón Kovács Zoltán kitért több olyan intézkedésre, melyek szeptember 1-jétől lép hatályba. A gázár-és távhőtámogatás beépül a lakásfenntartási támogatásba, és lehetőség nyílik arra, hogy azok is támogatást igényelhetnek, akik fával, olajjal vagy mással fűtenek. A bérpótló juttatás helyébe a foglalkoztatást helyettesítő támogatás lép, mely szigorú feltételek mellett adható. Aki nem vesz részt közfoglalkoztatásban, vagy nem keres munkát, az nem kaphat ilyen ellátást – tette hozzá. Változnak az álláskeresési járadékra vonatkozó szabályok is. A Start munkaprogram esetében is számos új szabály lép életbe, többek között közfoglalkoztatás a lakóhelytől távolabb is felajánlható, de a kormány célja továbbra is az, hogy lakóhelyen biztosítsa a munka lehetőségét. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak közmunkások bére szeptember 1-jétől 57 ezer, illetve 78 ezer forint lesz, attól függően, hogy a munka igényel-e szakképesítést, és lehetőség nyílik a teljesítményalapú bérezésre is.
Szeptember elsejétől bevezetésre kerül a népegészségügyi termékdíj, az úgynevezett „chips-adó”, életbe lép a sporthuliganizmussal kapcsolatos újabb szabályozási rendszer, és szigorodnak a külföldi rendszámmal kapcsolatos szabályok is. Bevezetésre kerül az Agrár Széchenyi Kártya, elindul a tanyafejlesztési program, és újra lesz közigazgatási alapvizsga – sorolta az hatályba lépő intézkedéseket Kovács Zoltán.
„A lehető legkevesebb dokumentummal legyenek elvégezhetőek a mindennapos tevékenységek”
A költség-csökkenés az állampolgárok számára többek közt úgy is érzékelhető lesz, hogy adott eljárásokban csak egyszer kell majd illetéket fizetniük – válaszolta az államtitkár arra a felvetésre, hogy milyen pozitív hatásai lesznek az emberekre nézve a mostani bürokráciacsökkentő lépéseknek.
Az államtitkár kérdésre válaszolva kifejtette: a Nemzeti Egységes Kártyarendszer a diákigazolványokkal kapcsolatban már a mostani tanévkezdettel elindul. Ez felmenő rendszerben arra hivatott, hogy mérje fel a kártyarendszer működési lehetőségeit és kereteit. Középtávon ez a személyi okmányok kiváltására lesz alkalmas. Célja pedig az, hogy a lehető legkevesebb dokumentummal legyenek elvégezhetőek a mindennapos tevékenységek. Az állam természetesen megteremti a feltételeket, azonban ez egy nyitott rendszer, így az önkormányzatok és egyes szolgáltatók is csatlakozhatnak hozzá – emlékeztetett Kovács. A kártyán tárolt adatok adatvédelmi szempontból történő elválasztásának megoldása biztosított – tette hozzá.
A Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatban kérdésre válaszolva Kovács elmondta: év végéig kapott időt a nemzetgazdasági, a fejlesztési és a belügyminiszter arra, hogy összehangolják az eszközkezelővel és a szociális családi házépítési programmal kapcsolatos teendőket.