Kizárólag romák dolgoznak közmunkásként Gyöngyöspatán, ahol az országban elsőként indult a program. Bár több falubeli jó előre megjósolta, hogy a közmunkások gyorsan el fognak tűnni és eladják a szerszámokat, ez nem jött be: valamennyien fegyelmezetten dolgoznak. Csak azért morognak, mert a fizetésből az önkormányzat levonja a – sokszor mondvacsinált okokból kirótt – szabálysértési bírságokat.
Hét asszony várakozik korán reggel a gyöngyöspatai faluközpontban: kezükben ötliteres műanyag kannák, a közkútról töltötték meg azokat ivóvízzel. Később kisbuszba ülnek, fejszék és fűrészek mellett utaznak négy kilométert, hogy elérjék a község határában lévő Havas-aljának nevezett, tizenhat hektáros területet. Harmincegy férfi ugyanebben az időben gyalog indul neki a dombnak a gyöngyöspatai cigánytelepről: egy órába telik, míg kiérnek a munkaterületre. Bozótirtás, úttisztítás és vadkerítés-építés a feladatuk, a terepet készítik elő a jövő tavaszi erdőtelepítéshez.
Romák valamennyien, kivéve két, erdészeti technikumot végzett csoportvezetőjüket, akik meghatározzák a napi munkát, s felügyelnek annak elvégzésére. A brigád tagjaira az átlagosnál nagyobb közfigyelem jut: az országban elsők között Gyöngyöspatán indult el augusztus elején az a Belügyminisztérium által szervezett, új típusú közfoglalkoztatási mintaprogram, amelynek egyik célja, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben évek óta állás nélkül tengődő embereket visszavezesse a munka világába.
Gyöngyöspatán e program bevezetése azért vált sürgetővé, mert tavasszal már-már hadiállapot alakult ki a faluban, miután a Szebb Jövőért Polgárőrség és a Véderő tagjai úgymond a „cigánybűnözés elleni fellépésként” hetekig járőröztek a faluban, ahol az elmúlt évben mindössze néhány kisebb súlyú bűncselekmény történt a rendőrségi statisztikák szerint. Pintér Sándor belügyminiszter gyöngyöspatai látogatásán tavasszal azt ígérte: mindenki dolgozhat, aki akar, s mindenkinek dolgoznia is kell, aki boldogulni szeretne.
A mátrai faluban eredetileg 26 roma és 12 nem roma regisztrált munkanélkülit hívtak az augusztus elején kezdődött erdőtisztításhoz, ám – miként arról korábban beszámoltunk – amikor a „magyarok” hírül vették, hogy „cigányokkal” kellene együtt dolgozniuk, papíron valamennyien munkaviszonyt igazoltak, így ők végül nem kerültek be a programba.
HIRDETÉS
Az erdőmunkások napi nyolc órát dolgoznak – ezt a mostani kánikulai időben átmenetileg hat órára csökkentették –, s ezért havi bruttó 78 ezer forintot keresnek. Bérüket harmadolva, vagyis tíznaponta kapják, húszezer forintonként.
Sokaknak azonban megkeseredett a szája íze az első, izgalommal várt „fizetésnapon”.
– Hétezer forintot levontak az első béremből, mert tartoztam a kommunális adóval – mondja az egyik munkás. Egy asszony pedig arra panaszkodik: őt még tavasszal büntették meg a rendőrök, amikor a közúton tolta a babakocsit a járda helyett, s ezért tízezer forintos bírsággal sújtották: emiatt most az ő béréből is „lecsípett” a hivatal a büntetés törlesztésére.
– Sok roma zúgolódott, amikor meglátta a fizetési papírját: nekünk ugyanis nem luxusra kell a pénz, hanem alapvető élelemre, lisztre, tejre, cukorra, s a legtöbb családban öt-hat éhes szájat kell betömni – mondja Farkas János, az egyik nyolcfős brigád vezetője, a gyöngyöspatai cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. Hozzátette: nem is a hivatal eljárását vitatták, inkább a szabálysértések kiszabását tartották igazságtalannak. Ráadásul ezeknek az ügyeknek jó része a roma vezető szerint idén tavasszal keletkezett, amikor fokozott rendőri jelenlét volt a faluban a Szebb Jövőért Polgárőrség és a Véderő tagjainak megfélemlítő masírozása miatt, s nem a falu körzeti megbízottja, hanem idegen járőrök büntettek. (A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese nem tudott ilyesfajta szabálysértésekről, de kérdésünkre hozzátette: elképzelhető, hogy más megyében szolgáló, Gyöngyöspatára vezényelt járőrök szabhattak ki bírságokat. – A szerk.)
Farkas János azt mondja, nem hagyják magukat elkeseríteni, továbbra is úgy dolgoznak, ahogyan eddig. – Mi megkaptuk a Jobbiktól, hogy három dologhoz értünk: gyereket csinálni, lopni meg munkanélkül segélyt felvenni. Most, hogy van lehetőségünk dolgozni, talán bebizonyíthatjuk ennek az ellenkezőjét – teszi hozzá. Megtudom: egyetlen ember sem morzsolódott le eddig, pedig az erdőtisztítási munkáknál – miként az a program első napján a munkavédelmi előadótól elhangzott – jellemző a húszszázalékos fluktuáció. Ráadásul – mondja Farkas János – a munka nem könnyű, s a feltételek is hiányosak. – Védőitalunk csapvíz, pedig ebben a forróságban legalább ásványvizet kellene kapnunk. Továbbra sincs mobil vécé vagy egy ásott latrina, a bokor mögé bujkál asszony is, férfi is, ha rájön a szükség. Kalciumtablettát is kértünk, mert sokunkat megcsípett a darázs, de egyelőre azt is csak ígérték – sorolja a hiányosságokat.
A pataiak közül sokan – nem kevés rosszmájúsággal – korábban azt jósolták, hogy a szerszámokat, munkaruhákat eladogatják majd a cigányok, hogy ne kelljen dolgozniuk. – Erre most mit mondjak? – tárja szét a kezét Farkas János. – Minden szerszám megvan, sőt az egyik kaszát a saját költségén éleztette meg egyikünk, hogy rendesen tudjon vele dolgozni.
Juhász Oszkár, Gyöngyöspata nemrégiben megválasztott jobbikos polgármestere szerint leginkább a következetességnek és a szigornak köszönhető, hogy a romák dolgoznak, s nem tűnt el egy szerszám sem. – Aki önhibájából munkaképtelenné válik, és kizárják a programból, az három évig nem vehet részt hasonló közmunkán, márpedig ez elég visszatartó erő – mondja –, a szerszámokért pedig mindenki anyagi felelősséggel tartozik: ha elvész valami, ki kell fizetni.
Gyöngyöspatán egyébként – az úgynevezett „érpataki modell” mintájára – nemrégiben szigorították a jegyzői hatáskörben kiróható szabálysértési bírságokat is. Aki vét, az fizet, Juhász Oszkár szerint korra, nemre, bőrszínre való tekintet nélkül. Ha a szennyvíz az utcára folyik, ha valaki nem tartja rendben a portáját, ha köpköd, ha csikket dobál el, akkor a jegyző – egyéni mérlegelés alapján – ötezertől ötvenezer forintig terjedő bírsággal sújthatja. Eddig tíz ügyben indítottak ilyen eljárást, részben szúrópróbaszerű ellenőrzések, részben lakossági bejelentés alapján.
Erdőirtás, medertisztítás
Gyöngyöspatán az erdőtisztításban részt vevő negyven emberen kívül huszonketten patakmeder-tisztítási munkákat végeznek, tízen pedig hamarosan a megyei közútkezelő társaság irányításával a faluba bevezető műút melletti árkokat tehetik rendbe. A katasztrófavédelmi igazgatóság részéről pedig jelezték: várhatóan közel száz gyöngyöspatait vonnának be különféle vízkár-elhárítási munkákba még idén ősszel.
A gyöngyöspatai közfoglalkoztatási mintaprogrammal párhuzamosan a Belügyminisztérium a gyöngyösi kistérségben újabb mintaprogramot indított augusz tus 23-án: állami tulajdonban lévő, külterületi földeken hatvanan végeznek erdőtelepítést előkészítő munkálatokat, valamennyien Gyöngyösorosziban laknak. Munkabérük a jelenlegi minimálbér összege, havi bruttó 78 000 forint, a mintaprogram ez év végéig tart.
57 EZER
A TELJES MUNKAIDŐBEN foglalkoztatott közmunkások bére – attól függően, hogy igényel-e szakképesítést a munkakör betöltése – 57 ezer, illetve 78 ezer forint lesz havonta a Magyar Közlönyben szerdán megjelent, szeptember 1-jétől hatályos kormányrendelet szerint.