A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a munka törvénykönyve módosításának kettős célt kell szolgálnia: be kell csukni a visszaélések kiskapuit, és a munkavállalók tényleges jogait meg kell erősíteni.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője pénteken az MTI-nek azt mondta, az előbbi azt jelenti, hogy a vállalkozások zavartalan működését biztosítani kell, utóbbi pedig, hogy a munkavállalók védelmét a kiszolgáltatott helyzetükkel visszaélő munkaadókkal – mint egyes multinacionális kereskedelmi láncok – szemben is biztosítani kell.
Kiemelte: a módosításnak összhangban kell lennie a családok védelméről szóló törvénnyel, és a szociális konzultáció eredményével. A kereszténydemokrata politikus elmondása szerint ez két szempontot biztosan jelent, a családok, elsősorban a kisgyermekes szülők védelmét, illetve a védett korban lévők munkahelyének biztosítását.
A munka törvénykönyvének tervezett módosítását a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) múlt pénteken hozta nyilvánosságra.
A Nemzetgazdasági Minisztérium jogszabálytervezete alapján a táppénzen lévő, a várandós, szülési szabadságon lévő, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeküket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal az úgynevezett védelmi idő alatt is közölhető lenne a felmondás. A felmondási idő pedig – ellentétben az eddigi 15, illetve 30 nappal – a védelmi idő lejártát követő napon kezdődne.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő hétfőn arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a kormány garantálja a védett kor intézményét, vagyis azt, hogy 55 éves kor felett csak különösen indokolt esetben lehet elbocsátani a munkavállalót.”Olyan munka törvénykönyvet szeretnénk, amely segíti a munkanélkülieknek a munkaerőpiacra való visszatérését, és segíti a gyermekes anyák, valamint a szülési szabadságról visszatérő anyák elhelyezkedését” – mondta a kormányfő szóvivője, aki hozzáfűzte, a tervek szerint ősszel kerülhet az indítvány a parlament elé.
A dokumentumról a kormányfő szóvivője leszögezte, hogy az a munka törvénykönyvének egy „konzultációs munkaanyaga”, amelyhez a kormány jelenleg és továbbra is várja az észrevételeket és javaslatokat. A végleges törvényjavaslat elkészülte előtt pedig a kormány részletes tájékoztatást kap arról, hogy ezek közül mi épült be a javaslatba és mi nem.
MTI