Az eladósodott magyar devizahiteles családok nem profitálnak úgy az Európai Unió pénzügyi mentőcsomagjaiból, mint az euróval rendelkező országok hitelesei. Az Európai Unió átfogó intézkedései nélkül nincs közép- és hosszútávú megoldás a tetemes árfolyamingadozások pusztító hatásaira az eurozónán kívüli övezetre, ezért Herczog Edit, szocialista EP képviselő az Európai Bizottsághoz fordul.
Az MSZP és európai képviselői arra hívják fel az Európai Uniót, hogy a közös valuta megmentését követően fordítsa tekintetét az eurózónán kívüli tagállamok felé, és a rendelkezésre álló eszközeivel segítsen a devizahiteles családoknak kilábalni a létbizonytalanságból. Ennek érdekében azzal fordulnak a Bizottsághoz, hogy a lehető legrövidebb időn belül dolgozzon ki átfogó koncepciót és konkrét javaslatokat úgy a bankrendszer, mint a tagállamok részére a devizahitel-válság leküzdésére, a szociális krízis megelőzésére.
A múlt heti uniós mentőcsomag kedvező hatását már a pénteki gazdasági elemzések is alátámasztották: Európa közös valutája erőre kapni látszik. Az euró megerősödése mindenképpen jó hír az eurózóna tagállamainak, de vajon mikor profitálhatnak ebből az eurózónán kívüli tagállamokban élő polgárok, akik az árfolyamok hullámvasutazásának leginkább kiszolgáltatottak, a devizában eladósodott családok százezrei?
Az euró megerősödése rovid- és középtávon is kedvezően hat a svájci frank árfolyamára, de nincs garancia arra, hogy egy a jelenlegihez hasonló válsághelyzet esetén ne szabaduljanak el ismét az árfolyamok.
Az elmúlt egy évben a magyar kormányzat béna kacsaként mozgott a nemzetközi pénzpolitikában, kivagyi politikai lépéseivel ártott a forintárfolyamnak. Ezt tetézte a gazdasági reformok előtt toporgó Európa bizonytalansága. Mindez nagy mértékben ártott a magyar családok törlesztő-részleteinek, melyek így egyre emelkedtek.
Az Európai Bizottságnak tett átfogó, az eurózonánk kívüli övezetet is érintő intzkedéscsomag mellett a magyar szocialisták kérik megfontolni a magyar baloldal által már számos fórumon hangoztatott három konkrét lépést is.
Elsőként, hogy a hitelezéssel járó adminisztratív költségeket ne devizában, hanem az adott ország nemzeti valutájában számolják fel. Semmi nem indokolja, hogy az ügyfél dupla árfolyamkockázatot viseljen.
Másodszor: egy meghatározott, közgazdaságilag indokolható árfolyamkockázat felett a bank és az adós közösen viselje az árfolyam elszabadulásának kockázatát.
Harmadszor: a bankok térjenek vissza – a kamat, illetve a kamatfelár költségeket nem számítva – valamennyi egyéb feltételt tekintve a szerződéskori állapothoz.
mszp.hu