A várakozásoknál lényegesen alacsonyabbra csökkent a júniusi infláció az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélték, hogy az árakat elsősorban az idényáras élelmiszerek és az üzemanyagok vitték lejjebb.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közlése szerint a fogyasztói árak júniusban 0,2 százalékkal csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,5 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet.
A londoni és a magyar elemzők is 3,8 százalék körüli éves inflációt vártak. A júniusi éves inflációs adat nem csak a várakozásoknál alacsonyabb, jelentősen lassult a májusi 3,9 százalékos mértékhez képest és 2009. áprilisa óta a legalacsonyabb volt.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt közölte az MTI-vel, hogy az éves infláció mérséklődését nagyrészt bázishatások illetve a szezonális élelmiszerárak vártnál nagyobb csökkenése okozta. Ugyanakkor a maginfláció 2,7 százalékról 3 százalékra emelkedett, ami leginkább annak a következménye, hogy az elmúlt évben megfigyelt nyersanyag áremelkedés megjelent a feldolgozott cikkek áraiban, ami óvatosságra intheti a monetáris politika döntéshozóit az esetlegesen megjelenő másodlagos inflációval kapcsolatban – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy se keresleti, se béroldali inflációs nyomás nem fenyeget. A következő hónapokban 3,5-3,6 százalék körüli inflációra számít a TakarékBank, ami az őszi hónapokban tovább mérséklődhet az élelmiszerárak bázishatása miatt. Ezt némileg korlátozhatja a népegészségügyi termékadó bevezetése.
Suppan Gergely szerint az év végére akár 3,1 százalék közelébe eshet az infláció, a 3 százalékos inflációs cél pedig a jövő év elején elérhető. Az idei átlagos infláció 3,8 százalék, a jövő évi 3 százalék körül lehet.
Az elemző szerint felfelé mutató kockázatot jelent a háztartási energiaárak elhalasztott emelése, lefelé mutató kockázatot pedig a nyers élelmiszerárak akár a vártnál meredekebb csökkenése, amit az elmúlt hetek tőzsdei jegyzésárai is mutatnak, illetve a tavalyinál várhatóan kedvezőbb mezőgazdasági terméseredmények is lehetővé tesznek. Annak ellenére, hogy az inflációs várakozások jelentősen enyhülhetnek, az MNB feltehetően nem tudja mérsékelni az alapkamatot a stabilitási kockázatok számottevő növekedése miatt.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint sincs kilátás kamatcsökkentésre. Mint mondta, önmagában a júniusi adat szolgáltathatna okot az alapkamat mérséklésére, de a nemzetközi környezet bizonytalansága miatt szerinte erre az idén mégsem kerül sor.
A szakértő az eltérést az elemzői várakozások és a publikált adat között elsősorban az idényáras élelmiszerek alakulásával magyarázta. Mint mondta, a vártnál jobban csökkent a szezonális élelmiszerek ára.
Az Erste Bank elemzője az idei évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését a korábbi 4,1 százalékról 3,9 százalékra módosította.
A vártnál lényegesen alacsonyabb lett a júniusi infláció
