„Szilvásy György szerint nem igaz az, amivel gyanúsítják, de ha igaz is lenne, akkor sem lenne kémkedés”, summázta a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterének ügyvédje, miután az eljáró katonai bíróság szabadlábra helyezte védencét. Szilvásyval szemben – Galambos Lajossal, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2004–2007 között hivatalban volt főigazgatójával ellentétben – semmiféle kényszerintézkedést nem rendelt el a bíróság. (Emlékeztetőül: Galambos Lajos esetében előzetes letartóztatás helyett házi őrizetet rendeltek el.)
Szilvásy Györgyöt kora délután megbilincselt kézzel vezették a Fő utcai katonai bíróságra. Miközben tartott a többórás letartóztatási procedúra, olyan hírek keltek lábra, hogy Galambos Lajos és utóda, a szombat óta szintén a Budapesti Katonai Ügyészség fogságában lévő Laborc Sándor, az NBH volt főigazgatója egymástól függetlenül terhelő vallomást tettek a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterre.
A katonai ügyészség továbbra is hallgat, sem az eseményeket, sem a sajtóban megjelent találgatásokat nem kommentálja. Pedig a 2089-ig államtitoknak minősülő ügy hátteréről, a gyanúsítottak szerepéről egyre több feltételezés lát napvilágot. A helyzetet csak tovább bonyolította, hogy Szilvásyval egy időben állítottak bíróság elé egy ismeretlen férfit, akit Szilvásyval egy időben vettek őrizetbe. Szinte azonnal felröppent a hír, hogy ő lehet az ügy kulcsfigurája, az az ember, aki a kapcsolatot jelenti Szilvásy, Galambos és Laborc között. Hamar kiderült azonban, hogy – legalábbis, ha hinni lehet a kiszivárgott híreknek – az ismeretlen „civil” (értsd: nem közszereplő) a nyomozás során került az ügyészség látókörébe. Szerepéről azonban nem kaptunk megbízható információkat.
Szilvásyt felbujtóként elkövetett kémkedéssel gyanúsítja a Budapesti Katonai Ügyészség – mondta ügyvédje a szabadlábra helyezésről szóló döntés után. Sebes Péter hozzátette: Szilvásy tagadta a terhére rótt bűncselekményt, a bíróság előtt kifejtette, hogy az „az esemény”, amelynek kapcsán meggyanúsították, nem is úgy történt, ahogy az a katonai ügyészség irataiban olvasható. Sebes ehhez hozzátette, hogy jogi álláspontja szerint, ha úgy történt volna, ahogy az ügyészek állítják, akkor sem lehetne védencét kémkedéssel gyanúsítani.
A cikk folytatása a nol.hu oldalon.