A magyar európai uniós elnökségi félévet értékelte Martonyi János a Die Presse című osztrák konzervatív napilap pénteki számában megjelent cikkében.
Ahogy azt az elnökségi mottó – „Erős Európa emberi tényezővel” – is mutatta, a magyar elnökség célja az volt, hogy a közösség erősítése révén járuljon hozzá a politikai és a gazdasági integráció elmélyítéséhez – írta a külügyminiszter.
„Anélkül, hogy az Eufemizmus csapdájába esnék, azt gondolom, van ok bizonyos EUfóriára is” – fogalmazott. Európa nem csak hogy felismerte az előtte álló feladatokat, de fel is vállalta a kihívásokat – állapította meg.
A pénzügyi és gazdasági válság nyomán Európa ráébredt arra, hogy gazdasági koordináció nélkül a legerősebb pénznem is gyenge. Magyarországnak sikerült ezen a téren az egyes tagállamok, valamint az Európai Bizottság és az Európai Parlament egymástól nagyon távol eső érdekeit összeegyeztetnie – állt a cikkben. A külügyminiszter kiemelte egyebek mellett az európai gazdasági kormányzásról szóló hatrészes törvénycsomagot. A „hatos csomag” döntő jelentőségű az EU gazdasági túlélőképessége és versenyképessége szempontjából – írta.
Noha hosszú időn át „bővítési fáradtságról” beszéltek Európában, lezárultak a horvát csatlakozási tárgyalások. Magyarország az Európai Bizottsággal együtt mindent megtett ennek érdekében. A tárgyalások lezárása nem csak Horvátország és Magyarország számára siker, de az unió integrációs képességének a sikere is, ugyanis jelzés az EU nyitottságáról – állt a cikkben.
Váratlan helyzetek okozta kihívásként idézte fel a miniszter az észak-afrikai politikai átalakulásokat, valamint a természeti katasztrófát és reaktorbalesetet Japánban. Az előbbi az EU válságkezelő mechanizmusának az aktivizálását és civilek kimenekítését igényelte, az utóbbira válaszul az EU, osztrák kezdeményezésre, döntést hozott az atomerőművek felülvizsgálatáról.
Úgy vélekedett, a magyar elnökség alatt elfogadott európai roma stratégia alapvetés lehet a legnagyobb európai etnikai kisebbség helyzetének javításához. Hangsúlyozta, hogy a romák társadalmi kirekesztése erős összefüggést mutat a szegénység földrajzi eloszlásával, a két kérdést ezért együtt kell kezelni.
A magyar elnökség egy másik központi célkitűzése volt, s Magyarországot és Ausztriát is összefűzi a Duna-stratégia elfogadása, ez fontos jövőformáló kérdéseket – környezetvédelem és a térség hosszú távú fejlődése – „határoktól mentesen” kezel.
Magyarország az uniós együttműködésen túl is mindig számíthatott Ausztria segítségére. A két országot összeköti a közös történelem, de a közös kultúra, gondolkodásmód és az ebből eredő egymás iránti megértés is – írta Martonyi János. „Bízunk abban, hogy ez a megértés a jövőben is gyümölcsöket terem” – írta.