Close

Condoleezza Rice: a szabad népek nem elégedhetnek meg saját szabadságukkal

A szabad népek nem elégedhetnek meg saját szabadságukkal, ki kell állniuk azokért, amelyek nem élvezik, el kell mondaniuk helyettük azt, amit nem mondhatnak el – mondta Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter a budapesti transzatlanti diplomáciai hét alkalmából rendezett Szabadság-vacsorán szerdán a Szépművészeti Múzeumban. Condoleezza Rice, aki a nap folyamán Orbán Viktor miniszterelnökkel és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a Magyarországi Reagan Emlékbizottság elnökével együtt leplezte le Ronald Reagan egész alakos szobrát a Szabadság téren, az amerikai-magyar barátság legteljesebb kifejeződésének nevezte, hogy az Egyesült Államok és Magyarország együtt védelmezi a demokrácia elveit a világon.
„A demokrácia azért stabil, mert a kormányzás egyetlen legitim formája” – jelentette ki, és hozzátette: a demokráciában élők szabadon megválaszthatják, kik kormányozzák őket, kimondhatják véleményüket, szabadon gyakorolhatják vallásukat és mentesek az állam önkényuralmától.
1956 tragikus forradalma idején úgy tűnhetett, hogy az emberi szellemet letörték, de nem így történt, ismét feltámadt, és Magyarország 1989-ben kinyilvánította, hogy visszaköveteli magának a szabadságát és kiáll mások szabadsága mellett is – mondta a budapesti Reagan-megemlékezéseken Nancy Reagan egykori first ladyt képviselő volt amerikai külügyminiszter a meghívott 250 vendég előtt. A múzeum elegáns reneszánsz termében rendezett vacsorára az amerikai és a magyar törvényhozás tagjait, diplomatákat, amerikai és magyar közéleti személyiségeket, vallási vezetőket, üzletembereket hívtak meg.

A volt amerikai külügyminiszter elmondta, hogy a mai napig őrzi a magyar szándék 1989-es kinyilatkoztatásának egy apró jelképét, a magyar-osztrák határ mentén egykor húzódó drótkerítés egy darabját.
„De ki gondolta volna még 1989 legreményteljesebb pillanataiban is, hogy Magyarországot az Európai Unió büszke és fontos tagjaként ünnepelhetjük, amely befejezte uniós elnökségét” – tette fel a kérdést. Akkor még az is valószínűtlennek tűnt, hogy az Egyesült Államok és Magyarország egymás szövetségesei lesznek a NATO-ban, amely a demokráciák védelmében létrehozott legsikeresebb együttműködés – tette hozzá.
„Optimizmusra az ad okot, hogy a történelem hosszú, de íve végül mindig az igazság felé hajlik el” – mondta Condoleezza Rice, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok és Magyarország is megőrizte a szabadságba vetett hitét a legsötétebb időkben is.
Rámutatott, hogy az értékekbe vetett hit önmagában nem elég, bátorságra és cselekvésre van szükség; „ma azon ember, Ronald Reagan előtt tisztelgünk, aki megtestesítette ezt a cselekvési hajlandóságot”.

 

 

Schmitt Pál a vacsorán tartott beszédében azt mondta: az Amerikai Egyesült Államok az egész világon a szabadság kiteljesedésének szimbóluma.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, a magyaroknak különösen a kommunizmus éveiben adott sok erőt, hogy úgy tekinthettek Amerikára, mint arra a helyre, ahol nemcsak elérték a szabadságot, hanem élni is tudnak vele. A szabadság elnyerése ugyanis lehet véres és küzdelmes, de történelmi léptekkel a szabadság megszerzése alig több, mint egy pillanat. Szabadságban élni viszont annyi, mint azt tartósan megőrizve, bölcsen használva, jog és rend által élni – tette hozzá.
A magyarok köszönettel tartoznak azért, hogy az Egyesült Államok sosem ijedt meg attól a felelősségtől, amelyet a szabad világban betöltött szerepe ró rá. Elkötelezte magát a szabadságjogok, a demokrácia mellett, cselekedeteit ehhez a mások által is jól látható mércéhez igazítja – mutatott rá Schmitt Pál.
A magyar-amerikai viszonyról szólva a köztársasági elnök kifejtette: kiemelkedőek a két ország kereskedelmi kapcsolatai, erőteljes az amerikai tőke jelenléte Magyarországon, a katonai szövetség hosszú távú biztonságot, stabilitást teremtett egész Kelet-Közép-Európában, és osztozunk a terrorizmus elleni harc fontos misszióinak feladataiban is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy önmagában a gyakorlatias érdekek, a kölcsönös előnyök nem teremtenek olyan erős szövetséget, mint amilyen az Egyesült Államok és Magyarország között fennáll. Igazi köteléket ugyanis csak a közös értékek hozhatnak létre – jelentette ki.
„Hiszem, hogy ez a különleges barátság a jövőben is örömünkre, segítségünkre lesz” – zárta szavait Schmitt Pál.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top