Szeged központjában már pénteken elkezdik építeni a középkori hadi tábort, amelyben a mintegy száz korabeli viseletet hordó résztvevő lakik majd – mondta Lele János, a találkozó szervezője a rendezvényről tartott szerdai sajtótájékoztatón.
A hagyományőrzők a jurták építésénél, a fegyverek és ruhák elkészítésénél is törekszenek arra, hogy azok a lehető legjobban hasonlítsanak a kora középkorban, a VI-IX. században élt sztyeppei népek, főként az avarok által használtakhoz. Ehhez tanulmányozták a Kárpár-medencében előkerült régészeti leleteket, korabeli képi ábrázolásokat és leírásokat.
A rendezvény célja – amellett, hogy a szélesebb közönséggel is megismertesse az egykor itt élők életmódját és harcmodorát -, eloszlatni azt a tévhitet, hogy a sztyeppei harcosok nem viseltek semmilyen védőeszközt.
A találkozó egyik leglátványosabb része az a szombat délutáni lovas bemutató lesz, amelyen egy Kunszentmárton közelében előkerült avar lamellás vértet tesztelnek. A bábura helyezett páncélzatot íjjal és kopjával támadják, majd megvizsgálják, hogy milyen védelmet nyújthatott egykor viselőjének. A bemutatót a gyalogosok összecsapása követi, amelyben harminc-negyven harcos küzd meg egymással. A párviadalokon és csatajelenetekben a keleti, sztyeppei és a nyugati harcmodor követői mérik össze tudásukat az eredetivel megegyező, de életlen fegyverekkel.
A bemutatókat délelőtt a Móra Ferenc Múzeumban szakmai előadások előzik meg: itt a hallgatók megismerkedhetnek a mongol íjászversenyek jellegzetességeivel és a középkori vértek rekonstrukciós folyamataival.
MTI